Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] követelésre.Ugyanakkor a Kbt. 142. § (5) bekezdés miatt szükséges megadni a vitatás jogát, nem lehet a kötbérkiszabás automatikus és egyoldalú, hiszen a Ptk. alapján is megilleti a kötelezettet a szerződésszegés alóli kimentés joga. Az egyoldalú megoldás egyébiránt azt eredményezi, hogy ha esetleg a "letiltást" megelőzően a különbözetet ki szeretné fizetni az érintett, azt sem teheti meg a leírtak alapján, nincs rá szabály.Közbeszerzési szempontból továbbá véleményünk szerint sérül a 134. § (6) bekezdés is, mivel a biztosíték módját az ajánlattevő választja, nem kényszerítheti bármely forma alkalmazására az ajánlatkérő. A "letiltás" az a mód, melyet nem az ajánlattevő választott. A 137. § (4) bekezdése alapján lehetőség van a visszatartásra is, ezért véleményünk szerint az ajánlatkérő sokszínűbb szankciórendszert is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] részletkérdést, mely az Európai Bíróság döntései alapján irányadó. Hiába nem utal tehát különösen a 19. § (3) bekezdése az azonos vagy hasonló szolgáltatásokra, valójában ebben az esetben az azonos közvetlen cél, a hasonlóság, a műszaki és gazdasági funkcionális egység szempontjait kell figyelembe venni. Mivel egy projektről van szó, így az azonos célra irányultság biztosan fennáll, így a kérdés csak az, hogy az egyes szakmacsoportokon belül van-e lehetőség azok megbontására. Erre utalnak a Kbt. fentiekben hivatkozott (1) bekezdés általános és a (3) bekezdés részletszabályai:"Kbt. 19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni."A fentiek értelmében a nemzeti rezsimben lefolytatott közbeszerzési szabályok irányadóak a megbízási szerződések megkötése során, ugyanakkor mi magunk is érezzük, hogy nem reális ezeket a szakembereket egy közbeszerzési eljárásba irányítani, hiszen nem valószínű, hogy képesek ajánlatot tenni, vagy akár a szerződések fenn is állhatnak, tehát munkavégzés zajlik. Ez azonban nem lehet indoka annak, hogy ne folytasson le az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást. Akár keretmegállapodást is lehet kötni egy közvetítővel, aki minden szakembert biztosít, tehát nem feltétlenül szükséges egyenként közbeszerezni az érintetteket.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége meglévő szerződés esetében

Kérdés: Alapítói döntés alapján az ajánlatkérő személyében jogutódlás történik, és a jogutód társaság nem minősül a Kbt. 5-7. §-aiban meghatározott ajánlatkérőnek. A jogutód társaság a jogelőd társaság (Ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződései vonatkozásában köteles-e alkalmazni a Kbt. előírásait pl.: szerződésmódosítások során, valamint jelen esetben miképpen kell értelmezni a Kbt. 139. § (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére."Fentiekből levezetve véleményünk szerint a hatályban lévő szerződésekre ugyanúgy a Kbt. szabályait kell alkalmazni, hiszen a Kbt. hatálya alatt jöttek létre, és a felek is erre vállaltak kötelezettséget. Az ajánlattevőket is védi a szabály, hiszen a szerződésmódosítások keretei is adottak, így a korábbi versenytársak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Indikatív ajánlat bekérésre a DBR második részében

Kérdés: Intézményünk árubeszerzésre (laboratóriumi vegyszerek) nyert európai uniós támogatást. Tekintettel a beszerzendő áruk széles körére és időbeli elhúzódására, DBR-eljárásban kívánjuk beszerezni azokat. Jelenleg a DBR felállításának fázisában van az eljárás. Majd a második – ajánlattételi – rész indítása előtt a konkrét beszerzési igények tekintetében szükséges újabb indikatív árajánlatok bekérése? A támogatási kérelem benyújtása során ez megtörtént, azonban aggregált módon, tehát ezekből az indikatív ajánlatokból nehéz a konkrét ajánlatokra vonatkozóan megállapítani a becsült értéket, és ennek következtében az ajánlatkérő a Kbt. 72. § feltételei szerinti ellenőrzés végrehajtásakor nehézségekbe ütközik.
Részlet a válaszából: […] meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösena) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,c) igazságügyi szakértő igénybevétele,d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis, ...g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése."Ha azonban például korábbi eljárás nem előzi meg, saját tapasztalat, nyilvános adat nem áll rendelkezésre, és különösen amennyiben uniós forrást költ az ajánlatkérő, valóban nem marad más lehetőség, mint indikatív árajánlatokat kérni a becsült érték alátámasztására.Az eljárás második része egyébként nem terhelt becsültérték-megalapozással, hanem jellemzően az ellen­őrző szervezetek kérnek indikatív ajánlatokat a későbbi ár alátámasztására. Tehát amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerint került lefolytatásra az alábbiak szerint."Kbt. 27. § (3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,d) keretmegállapodás alapján történő,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzését. A gyakorlatban a hasonló közbeszerzési eljárások eredményének vizsgálata is elfogadott módszer. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján pedig a költségvetés, illetve költségbecslés a becsült érték meghatározásának az alapja. Ugyanakkor támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás felhasználására vonatkozó más jogszabályok előírhatják árajánlatok (általában három árajánlat) bekérésének kötelezettségét a piaci ár alátámasztására. Attól, hogy például uniós elszámolási kötelezettség teljesítésének alátámasztásául indikatív ajánlatok benyújtását várja el az ellenőrző szervezet, az ilyen jellegű kötelezettséget nem szabad összekeverni az eljárás előkészítése során fennálló becsült érték megalapozását lehetővé tevő módszerekkel.A közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszában az ajánlatkérőt terhelő megfelelő alaposságú előkészítési kötelezettség [Kbt. 28. § (1) bekezdés] azt is magában foglalja, hogy az ajánlatkérő fokozott gondossággal válassza meg a becsült érték felmérésének módszerét is. Így például egy gyorsan változó iparágat (pl. IT- vagy kommunikációs szektor) érintő beszerzés vagy inflációs hatások fokozott érvényesülése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
Részlet a válaszából: […] jogszabály tehát az ajánlatkérő döntési kompetenciájába helyezi az indokoláskérést. Így jelen esetben – indokoláskérési kötelezettség hiányában – az ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor az indokoláskérést mellőzte.Ennek megfelelően nem tudnak előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani a tekintetben, hogy az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem alkalmazta a kirívóan alacsony ár indokolására, illetve a kapcsolódó érvénytelenségi okra vonatkozó szabályokat.Más megítélés alá esik, ha az ajánlatkérő a rezsióradíj mértékét értékelési szempontként jelölte meg a közbeszerzési eljárásban. Amennyiben az ajánlatkérő értékelési szempontként jelölte meg a rezsióradíjat, akkor az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a megajánlott rezsióradíj mértéke megfelel az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékének, és a vizsgálat eredményétől függően alkalmaznia kell az aránytalanul alacsony ár indokolására vonatkozó szabályokat. Ennek vélelmezett elmaradása és/vagy helytelen alkalmazása esetén viszont már lehetséges előzetes vitarendezési kérelem benyújtása, mivel az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét jogszabály írja elő [az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Üvegkapu alvállalkozó esetén

Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
Részlet a válaszából: […] 3. § 2. pontjában szereplő alábbi alvállalkozói fogalom fennáll:"Kbt. 3. § 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivévea) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót."A közbeszerzési szabályozással szemben az építési-szakmai jogszabályok más alvállalkozó fogalmat tartalmaznak. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § m) pontja alapján alvállalkozó kivitelezőnek minősül a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező.A Kbt. 3. § 2. pontjában szabályozott "alvállalkozó" fogalom többletfeltételt (pl. közvetlen bevonás ajánlattevő által) és néhány kivételi kört (pl. kizárólagos jog fennállása, építőanyag-eladó, alapanyag-eladó) tartalmaz, így előfordulhat, hogy egy adott gazdasági szereplő közbeszerzési szempontból nem minősül alvállalkozónak, az építési-szakmai jogszabályok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Üvegkapu használatának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést, amelynek az értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft-ot. Az ajánlatkérő pótmunkát rendelt el, amelynek értéke miatt a szerződés értéke már meghaladja a nettó 700 millió Ft-ot. Kötelesek vagyunk az Üvegkaput használni a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] előkészítési szakaszában kerül sor, így a szerződés értékének későbbiekben történő bármilyen változása – akár csökkenése, akár növekedése a becsült értékhez képest – már nem releváns az Üvegkapu használatára vonatkozó kötelezettséget illetően.Ennélfogva, ha az adott szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás becsült értéke nem érte el a nettó 700 millió Ft értéket, akkor az Üvegkapu használatára nem áll fenn kötelezettség.A kérdésben szereplő pótmunka-elrendelés vonatkozásában ugyanakkor felhívjuk a figyelmet egyrészt a tartalékkeret, másrészt a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti egyéb szerződésmódosulási automatizmus alkalmazásának esetére. Amennyiben az előkészítés során az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tartalékkeret kikötéséről rendelkezik pl. bizonyos pótmunkák elvégzésére, akkor a tartalékkeret becsült értéke is beleszámít az építési beruházás becsült értékébe [az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Részajánlattételtől visszalépés

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
Részlet a válaszából: […] eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig történő visszavonásával lehetséges [Kbt. 53. § (1) bekezdés].A Kbt. 50. § (1) bekezdése és a Kbt. 53. § (1) bekezdése összevetéséből kiolvasható, hogy az eljárást megindító felhívás egy egységes dokumentum. Nem látunk arra vonatkozó jogszerű megoldást, hogy az ajánlatkérő az egyik részfeladattól visszalépjen, hétköznapi szóhasználattal elhagyjon egy részfeladatot, és egyúttal a többi részfeladat tekintetében a közbeszerzési eljárást folytassa.A visszalépés egy részfeladattól felveti az eljárást megindító felhívás, illetve az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosításának szükségességét is, mivel a részajánlattételi lehetőség számának csökkenése bizonyosan érinti mind az eljárást megindító felhívás tartalmát, mind a további közbeszerzési dokumentumok tartalmát, hiszen abból törölni kell a kapcsolódó rendelkezéseket.A Kbt. 55. § (6) bekezdése kvázi a lényeges módosítás tilalmát mondja ki, amikor rögzíti, hogy a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy a változást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
2