36 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] keretjelleggel való meghatározást is) vagy opcióval meghatározott mennyiség beszerzésére hogyan kerül sor, ezen belül arról, hogy kötelezettséget vállal-e a teljes mennyiség beszerzésére, vagy esetleg csak egy meghatározott részére, illetve fenntartja-e a jogot a beszerzéstől való eltekintésre. Egyes nézőpontok szerint a közbeszerzés rendszerébe nem illeszthető – alapelvi okokból sem – az az eset, ha az ajánlatkérő a beszerzés teljes mennyiségének lehívására nem vállal kötelezettséget, mert a beszerzés mennyisége jelentősen befolyásolja az ajánlatok számát és tartalmát. Ezért szükséges az, különösen a Kbt. 28. §-ában foglalt előkészítési szabályokra (reális ajánlattétel biztosítása) figyelemmel, hogy a közbeszerzési dokumentumok pontos információkat tartalmazzanak a beszerzés mennyiségét érintő szabályokról.A Kbt. kötöttségi szabályai alapján a szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni [Kbt. 131. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően a beszerzés mennyiségének lehívására vonatkozó előírások is a szerződés részévé válnak, ideértve azt az esetet is, ha egyáltalán nincs rendelkezés a beszerzés mennyiségének csökkentésére.A kérdés keretjellegű szerződésre utalt, ezért szükséges a keretmegállapodások szabályainak ismertetése is. A Kbt. a keretmegállapodások vonatkozásában kifejezetten tartalmaz rendelkezést az ajánlatkérő jogosítványát illetően. A Kbt. 104. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. A fenti rendelkezés „különösen” szófordulata utal arra, hogy nem kizárólag a többéves keretmegállapodások vagy a verseny biztosítása érdekében van lehetőség a keretmegállapodásból való beszerzés befejezésére.A közbeszerzési szerződés (tehát nem a keretmegállapodás) megkötését követően kötelmi jogviszony keletkezik a szerződő felek között, ahol a Ptk.-ban lévő szabályaival összhangban kötelezettség keletkezik a szerződés teljesítésére és jogosultság a szerződés teljesítésének követelésére.A Kbt. 104–105. §-aiban szabályozott keretmegállapodáson kívüli szerződéstípusok esetében, amennyiben a szerződés nem tartalmazza a beszerzés mennyiségének csökkentésére vonatkozó lehetőséget, akkor az ajánlatkérő tájékoztatását a beszerzési mennyiség lehívásának megtagadásáról[…]

Részlet a válaszából: […] megfontolásból évente biztosítja a fedezetet, vagy az egyes építési beruházásokat és szolgáltatásokat erőforrás-racionalizálási okból évente vagy szakaszosan rendeli meg.Ennek megfelelően példaként hozható, hogy amennyiben az ajánlatkérő 2 évvel korábban már döntött az adott műemlék épület felújításáról más műemlék épületének felújítása mellett (az ajánlatkérő közvetlen célja a „műemlék épületeinek felújítása” volt), csak erre az épületre vonatkozó felújítás támogatási szerződésének megkötése elhúzódott, és emiatt a többi műemlék épület felújítása már folyamatban van, vagy befejeződött, akkor a „folyamatban lévő” vagy „befejezett” építési beruházások”-at (és kapcsolódó szolgáltatásokat) is vizsgálni kell, hiszen ugyanazon közvetlen célnak a beszerzési elemei. Ugyanígy kell eljárni az esetleg még nem megkezdett építési beruházások (és kapcsolódó szolgáltatások) vonatkozásában is. Ugyanakkor, ha a „műemlék épületek felújítása” mint cél időben oly módon megtörik, hogy valamelyik beruházási elem csak hosszú-hosszú idő múlva folytatható, akkor már lehetséges ezt a beruházási elemet a többi beruházási elemtől külön beszerzésnek minősíteni.Ezenkívül különvehetőek azok a beszerzési igények (építési beruházások és kapcsolódó szolgáltatások) is, amelyek az egybeszámított (részekre nem bontott) beszerzések mellett váratlanul, előre nem látható módon jelentek meg. Például az ajánlatkérő januárban döntött a műemlék épület felújításáról, majd júniusban egy vihar következtében megrongálódott másik épületén helyreállítási munkát kell végezni.A fenti példákat szolgáltatásokra is irányadónak kell tekinteni. Ha pl. az ajánlatkérő 2 évvel ezelőtt az összes épületére vonatkozó „fejlesztésikoncepció-készítésről és építészeti tudományos dokumentáció és építési tervezésről” döntött, akkor a tárgyi műemlék épülethez kapcsolódó szolgáltatások egy közös cél egyik beszerzési elemét képezik, és nem hagyható figyelmen kívül a többi szolgáltatás.Az útmutató, az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat azt is egyértelműsítette, hogy a fedezet jellege (pl. támogatás vagy saját forrás), a fedezet számossága (többféle típusú fedezet), az építési engedélyek száma, a földrajzi elkülönülés (pl. egy azonos épület vagy különböző helyen lévő épületek), az ajánlatkérők számossága (pl. önálló ajánlatkérő vagy konzorciumi projektmegvalósítás), az egyes beszerzések projekten belül és egyes beszerzések kívüli jellege (pl. a beszerzés tartalma ugyanaz, de egyes beszerzések projektjellegűek), az időbeli elkülönülés (pl. többéves beruházások, időben egymás utáni megrendelések és munkavégzések sorozata, szakaszolás) önmagukban nem törik át a részekre bontás tilalmát, egyikük sem döntő szempont önmagában a részekre bontás tilalmának megítélése során. Minden beszerzési igény vonatkozásában minden körülményt egyedileg és összességében kell megítélni a részekre bontás jogszerűségének eldöntése érdekében.Tárgyi esetben a közös közvetlen cél (egy és ugyanazon műemlék épület felújítása), az ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódás, az, hogy ezeket a szolgáltatásokat egymással összhangban kell végezni, és a funkcionális folytonosság megállapítható az építési beruházás szakaszaihoz viszonyítva. Továbbá a szolgáltatások elvégzésére vonatkozó döntés egységet mutat (ugyanazon építési beruházáshoz szükségesek), ugyanazon ajánlatkérőt érintik, és időben összefüggenek (ugyanazon építési beruházás folyamatához kapcsolódnak egy időben vagy egymásra épülve), ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a felsorolt szolgáltatások becsült értéke nem bontható részekre, egybeszámítási kötelezettség alá esnek.A részekre bontás tilalmával összefüggésben az ajánlatkérőnek számba kell vennie az esetlegesen más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is, és egyenként kell megvizsgálnia a részekre bontás tilalmának (egybeszámítás) szempontjait. Ahogy korábban jeleztük, az nem döntő tényező, hogy egy bizonyos szolgáltatási kör „egy projektbe”, „egy támogatási szerződésbe” tartozik.Ennek alapján, ha az ajánlatkérő pl. a költségvetés-tervezés során a tulajdonában lévő több épület felújításáról döntött, amelyekhez tervezési munkák szükségesek, akkor önmagában az a körülmény, hogy az egyik felújításhoz sikerült támogatást elnyerni, még nem támasztja alá a szolgáltatások (és az építési beruházások) részekre bontásának jogszerűségét. A részekre bontást önmagában nem lehet jogszerűen alátámasztani azzal az indokkal, hogy egy szolgáltatási halmazra az ajánlatkérő támogatást nyert el. Amennyiben a különböző forrásból megvalósuló beszerzések közvetlen céljai, a műszaki-gazdasági funkcionalitás és a kisegítő szempontok az „egység” irányába mutatnak, akkor az egyes beszerzések becsült értékeit összességében kell figyelembe venni, függetlenül a fedezet jellegétől.A Kbt. az alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szempontjából vizsgálódik, és az irányadó eljárási rend meghatározása az ajánlatkérő összes beszerzési igényének vizsgálatát érinti, sőt, közös projektek (pl. konzorciumi projektmegvalósítás) esetében pedig még akár a többi ajánlatkérő beszerzési igényeit is figyelembe kell venni.A részekre bontás tilalmára vonatkozó vizsgálat fő szempontja, hogy a más épületek, építmények tervezési feladatainak tartalma hasonló-e, a szolgáltatások rendeltetése és felhasználása egymással közvetlenül összefügg-e, egy közvetlen célt szolgálnak-e, műszaki és gazdasági funkcionalitásuk összefügg-e, az elérni kívánt, közvetlen cél megvalósításához a beszerezni kívánt szolgáltatások mindegyikére szükség van-e, továbbá ezeket a kérdéseket kiegészíti a kisegítő szempontok (egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő, azonos jogalap, időbeli összefüggés) megítélése.A részekre bontás tilalmát nem sérti meg az ajánlatkérő, ha betartva az összesített (teljes) becsült értékre irányadó eljárásrendet, „részszerződéseket köt”. A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján nem kötelező egyetlen szerződés keretében megrendelni valamennyi szolgáltatást. Az ajánlatkérő jogszerűen jár el akkor is, ha az összesített becsült érték alapján meghatározza az irányadó eljárásrendet, de több közbeszerzési eljárást folytat le, betartva az irányadó eljárásrendet, amelynek eredményeként egyenként köti meg a szerződéseket, vagy egy közbeszerzési eljáráson belül részajánlattételt tesz lehetővé, és részenként köti meg a szerződést.A részekre bontás tilalmához kötődő egybeszámítási kötelezettség vizsgálatától (amelynek célja az irányadó eljárásrend meghatározása) el kell határolni az egy szerződésben való megrendelés jogszerűségének vizsgálatát (amelynek célja a részajánlattétel biztosítása), amelyek két különböző közbeszerzési kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatások egy szerződés keretében való megrendelésének jogszerűségéhez figyelembe kell venni a Kbt. 61. § (4) bekezdésének szabályait is. A Kbt. 61. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító[…]

Részlet a válaszából: […] határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.”Van ugyanakkor egy másik, kifejezetten érdekes olyan jogérvényesítést szolgáló irány, melyben a késedelmes döntés eredményeként a kérelmezett mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, mely áttételesen szintén ennek a jogkérdésnek a része lehet.A Kúria ítélete (Kfv.IV.37.489/2024/8) értelmében a közbeszerzési jogorvoslati eljárásra is irányadó az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 51. § (1) bekezdés b) pontja, azaz, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.Érdekes továbbá a Fővárosi Törvényszék 6. Kf.700.093/ 2026/4. számú másik döntése, ahol kifejezetten a döntés késői meghozatala miatt nivellálta a Törvényszék a bírságot. A döntés nem precedensértékű, de rendkívül tanulságos.Ennek értelmében a jogorvoslati eljárások ügyintézési határidőn belül történő befejezése a jogviták eldöntésének a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra, illetve az azok alapján történő beszerzésekre gyakorolt közvetlen hatása, valamint a jogorvoslati jog biztosításához kapcsolódó jogi érdek tényleges tartalmi érvényesülése okán kiemelt jelentőséggel bír. Ennek megfelelően a jogorvoslati eljárásoknak a Kbt.-ben meghatározott ügyintézési határidőn belül történő befejezése preferált jogalkotói cél, az ennek elmulasztásához fűzött szankcióval pedig a jogalkotó ennek betartására kívánta ösztönözni az alperest, hasonlóan az Ákr. hatálya alá tartozó többi államigazgatási szervvel. A szankció alkalmazhatóságának elmaradása lényegében formálissá tenné, kiüresítené a Kbt.-nek az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseit. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében a Kbt. az Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét is, amely a szükséges iratoknak a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik. Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában 10.000 forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Abból kiindulva, hogy az illeték, illetve díj megfizetése a hatóság mulasztásának adminisztratív szankciója, a hatósági ügy járulékos eljárásjogi kérdéseként kell kezelni az illeték, díj megfizetéséről való döntést, amelyre nézve a hatóság eljárási kötelezettsége fennáll, ha feltételei adottak. A döntés értelmében az elsőfokú bíróság helytállóan vette figyelembe a Kúria Kfv.IV.37.489/2024/8. számú (BH2025. 126.) precedensképes döntését, amelynek [68] bekezdése utolsó mondata elvi éllel szögezte le, hogy az Ákr. 8. § (2) bekezdése általános jelleggel nem engedi az Ákr. szabályaitól való eltérést, az 51. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán pedig külön eltérést engedélyező szabályozás nincs, az alperes eljárása pedig nem vitatottan az Ákr. hatálya alá tartozik. A döntés [69] pontjában azt is leszögezte a Kúria, hogy az Ákr. hivatkozott rendelkezésének célja, hogy előmozdítsa, hogy a hatóságok a rájuk irányadó eljárási határidőket betartsák, annak elmulasztása esetén őket a törvény illeték- és díjvisszafizetési kötelezettséggel szankcionálja, illetve mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. A döntés [70] pontjában pedig a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben az alperes a rá irányadó eljárási határidőt nem tartotta be, úgy a Kbt. 151. § (9) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az igazgatási szolgáltatási díj összegéből a 300.000 forintot sem tekintheti saját bevételnek, hanem azt az ügyfélnek vissza kell fizetnie. Ebből következően ez a díj nem tekinthető az ügyfél eljárási költségének, annak viseléséről[…]

Részlet a válaszából: […] meghosszabbításának kötelezettsége a befizetett ajánlati biztosíték esetén természetesen nem értelmezhető, hiszen a biztosíték már az ajánlatkérő rendelkezésére áll, de lehetőség nyílik az ajánlati biztosíték más formában történő rendelkezésre bocsátására is.A Kbt. 54. § (5) bekezdés a)–b) pontjai alapján az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő részére az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követő tíz napon belül, vagy a közbeszerzési eljárás eredményéről az ajánlattevőnek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. A nyertes ajánlattevő, illetve az összegzésben való megjelölése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére pedig a szerződéskötést követő tíz napon belül. Az ajánlatkérőnek azonban nem kell visszafizetnie az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlati biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.A Kbt. 54. § (7) bekezdése még egy további rendelkezést tartalmaz. Ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, azaz kiterjeszti a bírálat időtartamát, és valamely (vagy az összes) ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, akkor az ajánlati biztosítékot az adott ajánlattevők nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül kell visszafizetni. Amennyiben az ajánlati kötöttség árubeszerzés esetén a kilencven, illetve építési beruházás vagy folyamatba épített százhúsz napot meghaladná, akkor kilencven, illetve százhúsz napot meghaladó időtartamra az ajánlatkérő nem kérheti az ajánlati biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a harminc, illetve kilencven nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.A Kbt. fenti rendelkezéseiben foglalt eseteken kívül az ajánlatkérőnek nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége az ajánlati biztosítékra vonatkozóan, és nem is dönthet az ajánlati biztosíték önkéntes visszafizetéséről, abban az esetben sem, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálatot alkalmazza, és egy vagy több ajánlat bírálatát mellőzi. Az ajánlati biztosíték visszafizetésének kötelezettsége az adott ajánlat érvénytelenné[…]

Részlet a válaszából: […] vizsgálják, hogy az ajánlattevő rendelkezik olyan pénzügyi-műszaki-szakmai háttérrel, amelyre tekintettel alkalmas a szerződés teljesítésére, mert van referenciája, szakembere, műszaki technikai felszereltsége, pénzügyi helyzete megfelelő stb.A szerződéskötési feltételek ettől eltérő célra irányuló feltételek. A szerződéskötési feltételek a szerződéskötés előfeltételét képezik, kvázi a szerződés megkötésére való képességet jelentik.A szerződéskötési feltételnek való megfelelés hiányában a szerződés az ajánlattevővel jogszerűen nem köthető meg. A szerződéskötési feltételnek való nem megfelelés a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján a szerződéstől való visszalépésnek minősül, és az ajánlatkérő jogosulttá válik a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel szerződést kötni, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.A szerződéskötési feltételek teljesítésére a kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetősége ezért nem értelmezhető, mivel a kapacitást biztosító szervezet egyetlen célja az alkalmassági követelményeknek való megfelelés biztosítása. Ugyanakkor a közös ajánlattétel és az alvállalkozó bevonása fennálló lehetőség lehet az alábbiak szerint.A Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződéskötési feltételek előírásáról, hogy milyen feltételeket, milyen igazolási módokat lehet előírni, és kivel lehet igazolni ezeket a feltételeket. A szerződéskötési feltételek gyakorlata részben az ellenőrző szervek eljárása, részben az ítélkezési gyakorlat alapján alakult ki.A szerződéskötési feltételnek való megfelelés lehetőségeit és igazolási módját az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, konkrét Kbt. rendelkezés hiányában az alapelveknek megfelelés és az ítélkezési gyakorlat alapján a Kbt. 132. §-ában foglalt követelmények (szerződés tárgyához igazodás, alapelvi megfelelés) alapján. A joggyakorlat jelenleg többirányú; példa található arra is, hogy kizárólag ajánlattevők felelhetnek meg a szerződéskötési feltételeknek, közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők közül bármelyik ajánlattevő, de arra is található példa, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette az alvállalkozóval való megfelelést a szerződéskötési feltételre. Az ajánlatkérőnek ezt egyedileg kell megítélnie a közbeszerzés összes[…]

Részlet a válaszából: […] árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.”A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 34. pontja alapján „építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”. 37. pontja alapján: „építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”; 94. pontja alapján: „műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat”.Építési beruházási közbeszerzési tárgynak csak akkor minősíthető a beszerzés, ha a munkavégzés a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján minősül építési beruházásnak, amelyhez a b) és c) pontok esetében a 2023. évi C. törvényben foglalt fogalmi elemek fennállása is szükséges.A két beszerzési igény közbeszerzési tárgyba besorolásához elsőként a beszerzési igény tartalmát képező feladatokat kell meghatározni, és a feladatok alapján elvégezni a közbeszerzési tárgy meghatározását.Amennyiben a meglévő lámpatestek cseréje keretében kizárólag az „aktív” lámpaelem cseréjére kerül sor, és ez a lámpaelemcsere képezi a műszaki tartalom nagy részét, a beszerzési igény lényegét az adja, hogy az ajánlatkérő lámpatesteket vásároljon, amelyet az ajánlattevő felszerel, ahol a lámpatest beszerzése mellett a le- és felszerelés szinte járulékos jellegű feladat, akkor a beszerzés tárgya nem építési beruházás, hanem tisztán árubeszerzés (lámpatest az ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, a leszerelés/beszerelés az üzembe helyezés).Amennyiben a műszaki tartalom középpontjában „épületben vagy egyéb építményben” építési szerelési munkák elvégzése [Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pont], vagy egy építmény kivitelezése áll [Kbt. 8. § (3) bekezdés b)–c) pontok], a beszerzés olyan feladatokat foglal magában, amelyek építményt érintenek, és az építménnyel kapcsolatos építési munkákat kell végezni, azaz a cél egy építmény kivitelezése (átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése), a munkálatokat az építményen kell végezni, amelyhez értelemszerűen szükséges ingó dolog (lámpatest) mint tartozék beszerzése, és az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak.A vegyes beszerzésekre vonatkozó főtárgy-teszt a szerződés elsődleges célját, a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségeket vizsgálja.Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az új lámpatestek vonatkozásában is. Ha az új lámpákkal bővítés építési szerelési munkákra irányul, vagy a beszerzési igény egy építmény kivitelezésére vonatkozik, azaz a beszerzési igény lényegét az építmény kivitelezése jelenti, amelyhez értelemszerűen szükséges az áru, valamint az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak a beszerzés.Közvilágítás-korszerűsítés esetében azonban a szolgáltatás közbeszerzési tárgy is felmerülhet, főként az építési beruházási fogalmi elemek (1. sz. mellékletbe sorolás, építmény, kivitelezés fogalmi elemek) teljesülésének hiányában, például abban az esetben, ha a beszerzési igény, a műszaki leírás és a szerződéses konstrukció valójában a közvilágítás biztosítására, a közvilágítás üzemeltetésére vagy karbantartására, azaz szolgáltatásjellegű tevékenység megrendelésére vonatkozik.A fenti megközelítést támasztja alá a CPV-kód-rendelet is, amelyben lámpatestekkel kapcsolatban árura, építési beruházásra és szolgáltatásra is található CPV-kód.Ezt követi a Kbt. 16–19. §-a szerint a becsült érték meghatározása az adott közbeszerzési tárgy szerint, és a részekre bontás tilalmának vizsgálata, amelyhez annak ismerete is szükséges, hogy a fenti két beszerzésen kívül van-e még olyan beszerzés, amelyet figyelembe kell venni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján: „Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre[…]

Részlet a válaszából: […] betartani.A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján a „megfelelő alaposságú” előkészítéssel az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. A közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó követelmények mellett az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre is. A helyszíni bejárás kötelező tartásának mércéje a megfelelő, megvalósítható és reális ajánlat elkészítésének lehetősége.Amennyiben az ajánlatkérő nem tart helyszíni bejárást, és ennek megfelelően az ajánlattételi felhívás nem tartalmaz helyszíni bejárásra vonatkozó információt, akkor a gazdasági szereplők a helyszíni bejárás hiányát is értékelhetik olyan körülményként, hogy nem érdeklődnek a közbeszerzési eljárás iránt, és/vagy nem tesznek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, mert a helyszín megtekintése nélkül kockázatosnak vagy lehetetlennek tartják az ajánlattételt. Ezzel az ajánlatkérő megsértheti a Kbt. 28. §-ában foglalt rendelkezéseket.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeznek arra vonatkozó ismerettel, hogy a helyszín egyébként szabadon megnézhető, de az is lehetséges, hogy a helyszín más indokból (pl. biztonsági okok) nem megtekinthető. Az ajánlatkérőnek azt is mérlegelnie kell, hogy ha egy gazdasági szereplő tudomással bír arról, hogy egy másik gazdasági szereplő már ismeri a helyszínt, azt esélyegyenlőségének megsértéseként is értelmezheti.Ha egy gazdasági szereplő – akár előzetes vitarendezési kérelemben, akár kiegészítő tájékoztatáskérésbe burkoltan – kifogásolja a helyszíni bejárás hiányát, és azt állítja, hogy az ajánlat a helyszín megtekintése nélkül nem készíthető el, akkor az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell a Kbt. 28. §-ában foglalt „megfelelő alaposságú” előkészítés követelményének teljesülését, az alapelvek sérelmének eshetőségét és azt, hogy valóban szükséges-e a helyszín megtekintése az ajánlattételhez.Tekintettel arra, hogy a Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján az ajánlatétteli felhívásnak tartalmaznia kellett volna a helyszíni bejárás adatait, a helyszíni bejárás tartásáról való döntés egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő fél magatartása véleményes kérdések, míg az alvállalkozónak történő kifizetést nagyon pontosan kell tudni igazolni, azaz mindenképpen vizsgálatot igényel mindegyik kizáró ok eldöntése.A választható kizáró okok vizsgálatánál főszabály, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ajánlattevő az EEKD-ban vagy egyéb nyilatkozatban köteles nyilatkozni, amennyiben az a) és b) pont hatálya alá esik. Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés a teljes 63. § vonatkozásában lehetővé teszi az öntisztázást, és egyben kötelezővé is teszi a nyilatkozattételt a kizáró okról és az öntisztázásról minden 63. § szerinti kizáró ok esetében.Az igazolások vonatkozásában az a), b) és d) pont tekintetében az EEKD ellenőrzi az ajánlatkérő, míg a c) pont esetében az EKR szerződésszegő ajánlattevőkkel kapcsolatos nyilvántartását az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot;b) a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrzi.”Nemzeti rezsimben pedig egyszerű nyilatkozatot köteles elfogadni az ajánlatkérő. A Korm. rendelet tehát nem írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles ellenőrizni azokat a közhiteles nyilvántartásokat, melyet megalapozhatják a kizáró okot az ajánlatkérők részéről.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában hivatkozik a 63. § (1) bekezdés a) pontját módosító jogszabályi indokolásra, mely szerint:„A módosítás értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van, hogy bírósági döntés nélkül, más bizonyítékok alapján is dönthessen a kizárásról. A 2014/24/EU irányelv szövege bármilyen megfelelő bizonyítási módszert megenged a követelmények megsértésének bizonyítására. A módosítás eredményeképp biztosított lesz az ajánlatkérő számára, hogy bármilyen megfelelő módon bizonyítsa a jogsértést és ezek alapján mérlegelje a gazdasági szereplők megbízhatóságát. Jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat továbbra is elfogadott, mint megfelelő bizonyíték, azonban az ajánlatkérő számára a kizárás lehetősége akkor is adott lesz, ha más megfelelő bizonyítékai vannak a szóban forgó követelmények megsértésére. További változás, hogy mivel a bizonyításhoz nem feltétlenül kell rendelkezésre állnia jogerős határozatnak, ezért a kizárás fennállásának kezdő időpontja a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegésének időpontja.”Az ajánlatkérő számára tehát a rendelkezésre álló információk vizsgálata megengedett, de nem elvárt. A Korm. rendelet főszabályként elfogadja az ajánlattevők nyilatkozatát, nem írja elő a 63. § (1) bekezdése értelmében adatbázis ellenőrzését, ha azonban bármilyen kapcsolódó információ az ajánlatkérő birtokába jut, például a kérdésben is említett adatbázisok ellenőrzésével, úgy az ajánlatkérőnek lehetősége van dönteni a kizárásról egyéb információk alapján, amennyiben azok megalapozzák. Amennyiben az a) és b) ponthoz kapcsolódó kérdésről van szó, úgy a mérlegelés miatt, míg a c) és d) pontok esetében a kizáró ok hatálya alá tartozás pontos megítélése miatt szükséges tisztázó kérdést feltenni a teljes körű bírálat elvégzése érdekében. Sőt, a c) pont esetében az[…]

Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő előtt marad ismeretlen a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplő személye, ha a gazdasági szereplő ezt választja. Az anonimitás választásának lehetősége nem vonatkozik azokra az eljárási típusokra, ahol a névtelenség nem értelmezhető, pl. közvetlen felkéréssel induló közbeszerzési eljárásokban, illetve a sajátos beszerzési módszerek megvalósítási szakaszára, pl. versenyújranyitás, DBR-ajánlattételre felkérés.Amennyiben a gazdasági szereplő bármilyen eljárási cselekményt kezdeményez az EKR-ben (pl. egyéb kommunikáció, kiegészítő tájékoztatáskérés, előzetes vitarendezési kérelem benyújtása, ajánlatadás), akkor az eljárási cselekmény végzésével, az ajánlat beadása esetében vagy az ajánlatadás hiánya esetében a bontást követően az adatai már megjelennek az ajánlatkérő számára. A jogszabály tehát az anonimitás kiválasztásának lehetőségét a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődés eljárási cselekmény végzése keretében kizárólag a közbeszerzési dokumentumok eléréséhez köti.A helyszíni bejárási jegyzőkönyv egy klasszikus értelemben vett kiegészítő tájékoztatáshoz hasonlóan a közbeszerzési dokumentumok részévé válik, de a helyszíni bejáráson való részvétel jogi értelemben már eljárási cselekménynek minősül. A helyszíni bejárás a Kbt. 56. § (7) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatáskérés eljárási cselekmény nevesített formája, így a helyszíni bejáráson való megjelenés kiegészítő tájékoztatáskérésként fogható fel. A gazdasági szereplő ajánlatkérő előtti anonimitása már feloldódik a helyszíni bejáráson való részvétellel.A Kbt. 56. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő a kiegészítő[…]

Részlet a válaszából: […] átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.(7) Az (5)–(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe.”A kérdést tehát a fenti kockázati feltételek minősítésével szükséges eldönteni. Ebben az esetben például közintézményben elhelyezett automata bevétele közvetlenül az automata üzemeltetőjét illeti, amely, amennyiben az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott területen kerül elhelyezésre, úgy az az ajánlatkérő hozzájárulása a koncesszió feltételeinek biztosításához. Koncessziós helyzetben valós kockázatot kell a koncessziós jog jogosultjának vállalni, tehát amennyiben például a koncessziós jogért nem kér az ajánlatkérő koncessziós díjat, de a közintézményben más lehetőség nincs kávéhoz jutni, és jellemzően nagy igény merül fel, abban az esetben ez valójában nem tekinthető működési kockázatnak a szolgáltató részéről. Ha azonban gyakori például, hogy a gépet megrongálják,[…]