Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban


Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. július 26-án (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 174

[…] megjelentetnie a Kbt., a 15/2004. IM rendelet, valamint a 34/2004. Korm. rendelet alapján. Az ajánlattételi szakaszban is vannak feladatai az ajánlatkérőnek. A Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról – azaz, ha az ajánlat azért érvénytelen, mert: azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő nem, illetve nem az előírások szerint bocsátotta rendelkezésre a biztosítékot, az ajánlattevő, avagy alvállalkozója nem felelt meg a Kbt. szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek, az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját kizárták az eljárásból; az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozója nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz -, valamint ezek indokáról, mégpedig az erről hozott döntést követő öt napon belül. Fontos kötelezettség, miszerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott (15/2004. IM rendelet) minta szerint írásbeli összegezést kell készítenie az ajánlatokról. Az ajánlatok elbírálása körében a Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez a folyamat együttesen az eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. A teljesség kedvéért jegyezzük csak meg, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van az eredményhirdetés időpontjának utólagos módosítására is. Az eredményhirdetést követően – a Kbt. 97. §-a alapján – az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. Az eredményhirdetés után az ajánlatkérőnek további kötelezettsége van, ugyanis a Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.