Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben


Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. augusztus 9-én (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 201

[…] hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, akkor a határidő rövidebb is lehet, azzal, hogy ilyenkor sem lehet kevesebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál. A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések körében, amennyiben az ajánlatkérő – a feltételek fennállta esetén – gyorsított eljárást alkalmaz, az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásos eljárásban pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A közösségi értékhatárokat elérő értékű építési koncesszió esetében a nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban. Lényeges, hogy az említett beszerzéseknél a határidő nem rövidíthető le még akkor sem, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is. Amennyiben az ún. koncessziós jogosult (a koncessziós jogosult az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő) a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, akkor harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából a Kbt. IV. fejezete szerint kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Az előzőekben írtakhoz hasonlóan az említett beszerzéseknél a határidő nem rövidíthető le még akkor sem, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is. Emellett a gyorsított eljárás alkalmazásánál az előzőekben utalt határidő-lerövidítési korlátozások sem alkalmazhatók. A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt az ajánlattételi felhívásban határozza meg úgy, hogy az elegendő legyen a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja akkor, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt, továbbá a meghosszabbítás indokát is. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – ugyancsak indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról. A közösségi értékhatárokat elérő értékű különös közbeszerzési eljárásoknál a nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a Kbt. 208. §-ának (2) bekezdésében említett, a 15/2004. IM rendelet szerinti hirdetmény mintájának megfelelő, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, akkor az előzőek szerinti határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő főszabályként nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál, amely azonban rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthető, feltéve hogy a hirdetményt elektronikus úton adták fel. Ebben az esetben is irányadó az a már korábban ismertetett szabály, miszerint ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően nyílik csak lehetőség, akkor az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt – az előzőekben részletezettekhez képest hosszabb időtartamban – meghatároznia. Az ajánlattételi határidőt azonban minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat megtételéhez. A közösségi értékhatárokat elérő értékű különös közbeszerzési eljárásokban a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt – főszabályként – nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidő azonban – rendkívüli sürgősség esetén – kivételesen tíz napra rövidíthető, feltéve hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő. A közösségi értékhatárokat elérő értékű különös közbeszerzési eljárásokban, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt – a már utalt általános Kbt.-beli rendelkezésnek megfelelően – minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a nyílt eljárásban a Kbt. 74. §-ában meghatározott – e kérdés megválaszolása során korábban már részletezett – rendelkezéseket kell bizonyos eltérésekkel alkalmazni. Az eltérések a következők: az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni abban az esetben, ha az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét, illetőleg harminchat napos időtartamát, vagy ennek az előző bekezdés szerint lerövidített időtartamát (negyvenöt nap, illetve huszonkilenc nap) további, legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni. Ennek feltétele, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.