Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban


Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. augusztus 23-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 226

[…] szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő szolgáltatás elválasztható, de az ennek ellenére feltétlenül szükséges a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szolgáltatás értékének felét; olyan új szolgáltatást rendelnek meg, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a Kbt. 147. §-ának (1) bekezdése szerint megindított (korábban részletezett) eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy alkalmazhatja az ajánlati felhívás küldésével induló eljárást, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából). Korlátozás, hogy ilyen eljárást csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. A Kbt. előírása alapján abban az esetben, ha az ajánlatkérő azért küld az ajánlattevőknek írásbeli ajánlattételi felhívást, mert a hirdetmény közzétételével indított eljárás [Kbt. 147. §-ának (1) bekezdése] eredménytelen volt, úgy az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni valamennyi ajánlattevő részére. A Kbt. 149. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban meg kell határoznia azt is, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, avagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el. Az ajánlattételi felhívás minimális tartalmát a Kbt. 150. §-a határozza meg. E szerint az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); azt, hogy az eljárást a Kbt. 147. § (2) bekezdésének mely pontjára alapozza (jogcím); a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;  […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.