Eljárás azonos ajánlatok esetén
Kérdés
A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. április 4-én (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 578
[…] Kbt. 91. §-a szerint kell eljárni, tehát az eljárás nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette, amely esetünkben nem állapítható meg, hiszen legalább két legkedvezőbb ajánlatunk van. Az ajánlatkérő ugyanakkor csak az eljárás nyertesével, vagy annak visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. Erre nincs lehetőség, eltérést pedig nem enged a törvény, tehát az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. Érdekes ugyanakkor az indokolás, hiszen esetünkben a közbeszerzés megkezdését követően – előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt nincs lehetőség a szerződés megkötésére. Ha tehát feltétlenül választani kell a Kbt. 92. §-ában felsorolt eredménytelenségi okok közül, a felvetett kérdésnek leginkább a d) pont felel meg, azaz az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére képtelenné válása miatt (az előbbiekben idézett 82. §) nyilvánítja eredménytelennek. Ez a választás ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hiszen a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése értelmében az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján, illetőleg […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. április 4-én (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 578
[…] Kbt. 91. §-a szerint kell eljárni, tehát az eljárás nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette, amely esetünkben nem állapítható meg, hiszen legalább két legkedvezőbb ajánlatunk van. Az ajánlatkérő ugyanakkor csak az eljárás nyertesével, vagy annak visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. Erre nincs lehetőség, eltérést pedig nem enged a törvény, tehát az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. Érdekes ugyanakkor az indokolás, hiszen esetünkben a közbeszerzés megkezdését követően – előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt nincs lehetőség a szerződés megkötésére. Ha tehát feltétlenül választani kell a Kbt. 92. §-ában felsorolt eredménytelenségi okok közül, a felvetett kérdésnek leginkább a d) pont felel meg, azaz az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére képtelenné válása miatt (az előbbiekben idézett 82. §) nyilvánítja eredménytelennek. Ez a választás ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hiszen a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése értelmében az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján, illetőleg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
