Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján
Kérdés
Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. június 20-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 674
[…] helyzetben ezt az ajánlatkérő hogyan értelmezi, nem számottevő kérdés. Fontos ugyanakkor, hogy a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe kerüljön bele, hogy ezt a bizottság egységesen hogyan értelmezte. Amenynyiben nincs egységes értelmezés, a konszenzus kialakításáig ne történjen meg a pontozás, mert háromféleképpen nem lehet pontozni, még ilyen egyértelmű helyzetben sem. [Emlékeztetőül: mint a fentiekben utaltunk az eljárásrendre, a Kbt. 57. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni – az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; – részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); – az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, továbbá – azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot [Kbt. 57. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai]. A fenti bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. június 20-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 674
[…] helyzetben ezt az ajánlatkérő hogyan értelmezi, nem számottevő kérdés. Fontos ugyanakkor, hogy a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe kerüljön bele, hogy ezt a bizottság egységesen hogyan értelmezte. Amenynyiben nincs egységes értelmezés, a konszenzus kialakításáig ne történjen meg a pontozás, mert háromféleképpen nem lehet pontozni, még ilyen egyértelmű helyzetben sem. [Emlékeztetőül: mint a fentiekben utaltunk az eljárásrendre, a Kbt. 57. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni – az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; – részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); – az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, továbbá – azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot [Kbt. 57. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai]. A fenti bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
