Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén


Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. augusztus 1-jén (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 735

[…] ebben a pályázati részben nyertesnek kell kihirdetni az ajánlattevőt, és a szerződést meg lehet (sőt mi több, kell is) vele kötni. A kérdés harmadik része vonatkozásában kiemeljük, hogy a pontos szóhasználatra ügyelni kell. Feltehetően az lehet a helyzet, hogy az egyik ajánlat érvénytelen, míg a másik érvényes. Ennek alapján hasonló a helyzet, mint az előző pontban, azaz az érvényes ajánlattevőt nyertesnek kell kihirdetni a 2. rész tekintetében, és vele a szerződés meg kell kötni. A kérdés negyedik pontjára válaszunk az, hogy megítélésünk szerint a 3-6. részek tekintetében ajánlatok hiánya miatt eredménytelennek kell hirdetni a közbeszerzési eljárást. A beszerzési értékre tekintettel elegendő három ajánlattevőnek közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni a Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A három ajánlattevőt ajánlatkérő tetszőlegesen választja ki, azaz a 2. részre sikertelenül pályázó is felkérhető ajánlattételre. A felhívást a 299. § (2) bekezdés szerinti tartalommal kell összeállítani, és a felkért ajánlattevőknek […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.