Az ajánlat fogalmának értelmezése


A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. október 24-én (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 819

[…] ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni. Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió, és az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, akkor köteles az ajánlattevő számára a felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ajánlatban történő megjelölését. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását. A Kbt. adatvédelemhez kapcsolódó rendelkezése, miszerint az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A törvény alapelveivel összhangban azonban az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Mindezek ismeretében véleményünk szerint nem a Ptk. szerinti ajánlatfogalom adja meg a kérdésre a választ, hiszen a közbeszerzési törvény - mint láthattuk – külön foglalkozik az ajánlat jogintézményével, amely különös, egy adott jogterületre vonatkozó konkrét jogszabály, tehát közbeszerzési ügyben annak rendelkezéseit kell elsődlegesen figyelembe venni – a jogalkalmazási alapelvek értelmében. Ez pedig a kérdés vonatkozásában azt jelenti, hogy ajánlatnak csak az tekintendő, amely a fenti jogszabályok szerinti elemeket tartalmazza, illetőleg feltételeknek megfelel. A kérdés kapcsán – az egységes kezelhetőség érdekében - ismertetjük a Kbt. fentiekben felhívott 63. §-ának (1)-(4) bekezdését a következők szerint: Az ajánlattevőnek és – a 71. § (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben, amely szerint az ajánlatban, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, meg kell jelölni az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetve ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy építési koncesszió, és az ajánlatkérő a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, köteles az ajánlattevő számára a felhívásban előírni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók ajánlatban történő megjelölését – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban a következő két bekezdés szerint kell igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá (kizáró okok). Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni: – a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f)-g) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) (csődeljárás, tevékenység felfüggesztés hatálya alatt állás stb.) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást; – a 60. § (1) bekezdésének e) pontja esetében (egy évnél régebben lejárt köztartozás) az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását; – ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsátja ki a fentiek szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a fenti, első bekezdésben hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot; – a 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében – a letelepedési országbeli bejegyzés hiánya – az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25. cikkében és […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.