Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége


Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. december 5-én (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 855

[…] építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Az indokolás – a kérdésben ismertetett esetben – olyan érvet tartalmazott, amelyet az ajánlatkérő a fentiekben részletezett, a Kbt. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében – az ajánlati elemek valós helyzetéről történő meggyőződése során – nem köteles elfogadni. A kérdés tehát arra vonatkozik, objektív alapú indokolásnak minősül-e a művészetekhez történő vonzódás. Tekintettel arra, hogy mindez nem különösen a gyártási folyamatra, a módszer gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra vagy a kivételesen előnyös körülményekre, eredetiségre vonatkozik, az ajánlatkérő – a rendelkezésünkre álló adatok alapján – jogszerűen zárta ki az ajánlattevőt. Természetesen a jogorvoslat lehetősége egyszerű eljárás esetén is nyitva áll az ajánlattevő előtt, tehát a rendelkezésre álló 8 nap alatt megtámadhatja az eljárást. [A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (2) bekezdés értelmében a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 324. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerint a kérelemben meg kell jelölni – a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.