Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után


Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. március 20-án (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 934

[…] magyarországi letelepedésű ajánlattevők és alvállalkozó vonatkozásában kiemeli, hogy a 62. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozó kizáró ok hiányát az ajánlattevőnek, illetve 10 százalék fölötti alvállalkozónak nem kell igazolniuk, tekintettel arra, hogy ez az eset csak az adott eljárás során merülhet fel. Amennyiben tehát a kérdésben szereplő X Kft.-ről kiderül, hogy hamis adatot szolgáltatott, és mint külső erőforrás nem tudna valójában kötelezettséget vállalni, úgy sem ajánlattevőként, sem külső erőforrásként szerepe nem megalapozott, ezért ajánlattevőként ki kell zárni, illetőleg alkalmatlan külső erőforrásként "B" ajánlattevőt is ki kell zárni az adott eljárásból, hiszen nem cserélheti ki külső erőforrását az eljárás folyamán. [A fentiekhez kapcsolódóan: a Kbt. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében, az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(6) bekezdései szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.] A közbeszerzési törvény 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni – a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg – az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. A (2) szerint a fenti bekezdésben szereplő megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét. A (3) bekezdés fontos kizáró rendelkezése, miszerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(6) bekezdései szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.