Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása


Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. augusztus 14-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1089

[…] közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket; – a szerződés meghatározását; – a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; – a teljesítés helyét; – az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; – az ajánlatok bírálati szempontját; – az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat; – a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását; – az ajánlattételi határidőt; – az ajánlat benyújtásának címét; – az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); – az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; – annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el; – ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját; – a szerződéskötés tervezett időpontját, valamint – az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. A Kbt. 300. §-a a már beérkezett ajánlatokkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza az alábbiak szerint: – abban az esetben, ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a 299. § (1) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; ha pedig tervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben azonban a fentiekben ismertetett (1) bekezdés nem alkalmazható; – az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor – Kbt. 298. §-ának (2) bekezdése – beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre; – az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető; – az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le; – az egyszerű közbeszerzési […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.