Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén
Kérdés
Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. március 12-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1273
[…] esetben sem lesz az eljárás eredménytelen, ha például az ajánlattevő visszalép eredményhirdetés után, hiszen a nyertes ajánlattevőt jogszerűen kiválasztották, azonban az eredményes eljárást követően elmaradt a szerződés megkötése. Azaz ebben a helyzetben az utólagos eredménytelenné nyilvánítás nem a megfelelő lépés az ajánlatkérő részéről. A fentieket alátámasztja a Kbt. 82. és 92. §-a. E szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezése szerint eredménytelen az eljárás, ha – nem nyújtottak be ajánlatot; – kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. március 12-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1273
[…] esetben sem lesz az eljárás eredménytelen, ha például az ajánlattevő visszalép eredményhirdetés után, hiszen a nyertes ajánlattevőt jogszerűen kiválasztották, azonban az eredményes eljárást követően elmaradt a szerződés megkötése. Azaz ebben a helyzetben az utólagos eredménytelenné nyilvánítás nem a megfelelő lépés az ajánlatkérő részéről. A fentieket alátámasztja a Kbt. 82. és 92. §-a. E szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezése szerint eredménytelen az eljárás, ha – nem nyújtottak be ajánlatot; – kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; – egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; – az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
