Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések


A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. április 23-án (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1302

[…] Értesítőben közzétenni. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménymintában a Kbt. 303. §-ában meghatározott valamennyi konjunktív feltételre kiterjedően kell megadni a szerződés módosításának pontos indokát, mégpedig oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. Az olyan, általánosság szintjén megfogalmazott indokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült körülmény önmagában nem felel meg az elvárásoknak, ugyanis ez alapján a Kbt. 303. §-ában foglalt feltételeinek betartása, illetve a szerződés módosítását előidéző konkrét ok nem állapítható meg. A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága megvizsgálja abból a szempontból, hogy a módosítás indoka a Kbt. szerződésmódosítással kapcsolatban támasztott feltételeinek megfelelően került-e megadásra, illetve hogy annak tartalma alapján valószínűsíthető-e a Kbt. 303. §-ában foglalt, a szerződések módosítására vonatkozó szabályok sérelme. Amennyiben a hirdetmények indokolásából nem állapítható meg egyértelműen a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételek teljesülése, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke további tájékoztatást kérhet a szerződésmódosítás körülményeiről. Az elnök a tájékoztatás függvényében dönt a hirdetményeknek az illetékes ellenőrző szervekhez, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőkhöz történő továbbításáról, szükség esetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utalt jogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.) Azokat a hirdetményeket, amelyek alapján – adott esetben a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatását követően is – valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 303. §-ába ütköző módon történt, a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 307. §-ának (3) bekezdése értelmében megküldi az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül kell feladni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. e hirdetmények közzétételéhez szigorú határidőt rendel, a közzétételi határidők be nem tartása ugyancsak jogorvoslati eljárást vonhat maga után. A tájékoztató – mint azt a fentiekből láthatjuk – tehát nem ad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például az ár, a kötbér vagy […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.