Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata
Kérdés
Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1322
[…] szakmailag olyan típusúnak, aminek alapján a műszaki-technikai sajátosság miatt csak egy ajánlattevő alkalmas annak szállítására. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy hivatalból jogorvoslat indul, de ha meg tudják védeni álláspontjukat, azaz valóban nincs más szállító, aki/amely szállítani tudna, úgy ez a legrugalmasabb és egyben jogszerű megoldás is. Az utolsó kérdésfelvetéshez: a közbeszerzés pontos tervezése valóban nehéz ebben az esetben, de a tervet kezelhetjük nagyvonalúan, hiszen a Kbt. szabálya szerint nem szükséges lebonyolítani valamennyi közbeszerzést, ami a tervben szerepel. A gyakorlati problémát természetesen az eljárás valódi indítása okozza. Ebben a helyzetben javasoljuk, hogy amennyiben a keretmegállapodásos eljárást még nem alkalmazták, úgy gondolják át, nem lenne-e esetleg lehetőség a vegyszerbeszerzést úgy kiírni, hogy akár többet egy eljárás keretében is megversenyeztetnek, keretmegállapodásokat kötnek az első eljárás végén, majd amikor a valódi igény felmerül az adott vegyszerre, úgy csak egy írásbeli konzultáció vagy közvetlen ajánlattételi felhívás kell, hogy a szerződéskötést megelőzze. [A teljesség érdekében: főként a Mód. Kbt.-vel beiktatott, 2006. január 15-étől hatályos szabályozás a kérdéshez kapcsolódóan a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza a keretmegállapodás tekintetében: – keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; – a keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására; – keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni; – az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1322
[…] szakmailag olyan típusúnak, aminek alapján a műszaki-technikai sajátosság miatt csak egy ajánlattevő alkalmas annak szállítására. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy hivatalból jogorvoslat indul, de ha meg tudják védeni álláspontjukat, azaz valóban nincs más szállító, aki/amely szállítani tudna, úgy ez a legrugalmasabb és egyben jogszerű megoldás is. Az utolsó kérdésfelvetéshez: a közbeszerzés pontos tervezése valóban nehéz ebben az esetben, de a tervet kezelhetjük nagyvonalúan, hiszen a Kbt. szabálya szerint nem szükséges lebonyolítani valamennyi közbeszerzést, ami a tervben szerepel. A gyakorlati problémát természetesen az eljárás valódi indítása okozza. Ebben a helyzetben javasoljuk, hogy amennyiben a keretmegállapodásos eljárást még nem alkalmazták, úgy gondolják át, nem lenne-e esetleg lehetőség a vegyszerbeszerzést úgy kiírni, hogy akár többet egy eljárás keretében is megversenyeztetnek, keretmegállapodásokat kötnek az első eljárás végén, majd amikor a valódi igény felmerül az adott vegyszerre, úgy csak egy írásbeli konzultáció vagy közvetlen ajánlattételi felhívás kell, hogy a szerződéskötést megelőzze. [A teljesség érdekében: főként a Mód. Kbt.-vel beiktatott, 2006. január 15-étől hatályos szabályozás a kérdéshez kapcsolódóan a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza a keretmegállapodás tekintetében: – keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget; – a keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására; – keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni; – az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (a továbbiakban: […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
