Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata


Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. augusztus 6-án (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1392

[…] azaz ezt vizsgálja, akkor a következő bekezdés rendelkezései alapján kell a kizárás kérdésében állást foglalnia - akkor, ha azt korábban már nem tette meg. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdésben foglaltak miatt ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, akkor erre tekintettel javaslatot kell tennie az ajánlat érvénytelenségére is. Ha korábban már megállapította a kizárást – mert az ezt megalapozó körülményeket már korábban is vizsgálta a bírálóbizottság -, akkor ezt követően egy korábbi időpontban már állást foglalhat, javaslatot tehet az ajánlat érvénytelensége kérdésében is. Az ajánlatkérő döntéshozója mindkét kérdésben dönt, azaz dönt az ajánlattevő kizárása, és dönt az ajánlat érvényessége, illetőleg érvénytelensége kérdésben is, amely döntést meghozhat egy időben, egyszerre valamennyi ajánlat tekintetében, de meghozhat ajánlatonként eltérő időpontokban is. Az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegzésben az ajánlatra vonatkozó ajánlatkérői értékelési megállapításokat kell feltüntetni. Az igazi kérdés azonban az, hogy mikor kell az ajánlattevő tudomására hozni az ajánlatkérőnek a kizárással, érvénytelenséggel kapcsolatos döntéseit. Mind […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.