Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén


Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. március 31-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1570

[…] eredménytelenségét kihirdetnie (eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. Az ajánlatkérő azonban jogosult arra, hogy az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthassa. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint – ha szükséges [Kbt. 99. § (2) bekezdése] – a szerződéskötés új időpontjáról [Kbt. 99. § (2) bekezdése] az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni. Ebben az esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége ebben a Kbt. által nevesített esetben - eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart. A 257/2007. Korm. rendelet az elektronikus árlejtés esetében az ajánlati kötöttség tekintetében az általánostól eltérő rendelkezést tartalmaz. Egyrészről kimondja, hogy ha az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, akkor ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.