Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés
Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. február 2-án (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1847
[…] szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; – kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (4) bekezdése]; – lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. Figyelemmel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak, hiszen ajánlattevő nem a kért dokumentumot csatolta az alkalmasság igazolásához, az ajánlatkérő a fentiek alapján jogszerűen járt el, amikor az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. A kérdésre adott válaszunkat erősíti meg a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.163/2005/6. számú döntése (EBH 2005. 1352) is, amely még a régi Kbt hatálya alatt született, de érdemben helytálló. E döntésében az LB elvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet az ajánlati felhívásban meghatározott okiratok helyett azonos tartalmú más okiratot becsatolni. Rögzítette azt is, hogy döntés alapját képező közbeszerzési ügyben az ajánlatkérő biztosítási kötvények másolatainak becsatolását írta elő az ajánlati dokumentációban, ennek ellenére az ajánlattevő nem kötvényt, hanem fedezetlevelet csatolt ajánlatához. A fedezetlevél tartalmától függetlenül nem azonos a biztosítási kötvénnyel, így az alperes határozata nem sértett jogszabályt, amikor megállapította, hogy a felperes ajánlata formailag nem felelt meg az ajánlati […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. február 2-án (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1847
[…] szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; – egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; – kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (4) bekezdése]; – lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. Figyelemmel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak, hiszen ajánlattevő nem a kért dokumentumot csatolta az alkalmasság igazolásához, az ajánlatkérő a fentiek alapján jogszerűen járt el, amikor az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. A kérdésre adott válaszunkat erősíti meg a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.163/2005/6. számú döntése (EBH 2005. 1352) is, amely még a régi Kbt hatálya alatt született, de érdemben helytálló. E döntésében az LB elvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet az ajánlati felhívásban meghatározott okiratok helyett azonos tartalmú más okiratot becsatolni. Rögzítette azt is, hogy döntés alapját képező közbeszerzési ügyben az ajánlatkérő biztosítási kötvények másolatainak becsatolását írta elő az ajánlati dokumentációban, ennek ellenére az ajánlattevő nem kötvényt, hanem fedezetlevelet csatolt ajánlatához. A fedezetlevél tartalmától függetlenül nem azonos a biztosítási kötvénnyel, így az alperes határozata nem sértett jogszabályt, amikor megállapította, hogy a felperes ajánlata formailag nem felelt meg az ajánlati […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
