Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról


Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. április 6-án (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1901

[…]  A 3. személlyel kapcsolatban az ajánlatkérő csak annyit kérhet, hogy ajánlattevő ismertesse, mely munkarészben kívánja alvállalkozóit alkalmazni. Ebben a helyzetben elvárható lett volna, hogy az ajánlatkérő ezt közli, de ettől még nem sértett Kbt.-t, azaz ez alapján nem perelhető. Egyébként az Art. módosítása, mely amúgy egyszer már elhalasztásra került, nem csak a közbeszerzés alapján kötött szerződésekre, illetve a Kbt. szerinti - nevesítendő – alvállalkozókra vonatkozik. Sok tekintetben előnyös a megrendelőknek ez a szabály, hiszen még egy […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.