Nyári Kbt.-változások és hatályuk


A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. szeptember 7-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2074

[…] módosította a jogalkotó, ezért a 71. §-ban történt pontosítás nem segít az erőforrást nyújtó szervezet alvállalkozótól történő elhatárolásában. A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerint az ajánlatban meg kell jelölni – a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe, – az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá – az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. [A pontosítás a c) pontot érintette.] A 72. §-ban található hivatkozás egy hibát küszöbölt ki, és pontosította az ajánlattevő nyilatkozatának tartalmát. A pontosított szöveg szerint építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő az 55. §-ának (3) és (4) bekezdésével összhangban azt előírta, az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e az adózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását. Pontosítás továbbá, hogy hatályon kívül helyezték a Kbt. 99. §-ának (3) és (4) bekezdését, kiküszöbölve ezzel a duplikációt ugyanarra a tárgyra vonatkozóan. A hiánypótlás kötelezővé tételével a Kbt. korábban tartalmazta egyes helyeken a hiánypótlás kizárásának lehetőségét, melyet a 120. § (1) bekezdésben, a 133. § (1) bekezdésben, a 136/D. § (1) bekezdésben, a 210. § (1) bekezdésben, a 212. §-ban, a 221. § (1) bekezdésben, a 224. §-ban és a 235. § (1) bekezdésben pontosított a jogalkotó. Rendkívül lényeges elem, hogy az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai között a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás elemei módosultak, azaz már nem csak a nemzeti értékhatár másfélszereséig van lehetőség a lebonyolításra, valamint az alkalmazás feltételei is bővültek az alábbiak szerint – 252. § (1)-(2) bekezdés. A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha – az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; – az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld; – az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; – a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; – a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn; – a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul; – a közbeszerzés külképviselet számára történik. A (2) bekezdés alapján az előző bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126-128. §, valamint a 131-135. § szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia; – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, és – a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni; – az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivéve ha csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására; – ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet; – a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton kell eleget tenni; – a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.