Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. szeptember 20-án (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2474

[…] további szabályként elő­írja, hogy a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A műemlékekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra eddig is speciális szabályok vonatkoztak. Újdonság, hogy a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése további szabályokról rendelkezve előírja, hogy az ajánlatkérő köteles előírni műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az elmúlt öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése során a műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását. Továbbá a teljesítésbe bevont szakemberek vonatkozásában az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: – felelős műszaki vezető, – restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, valamint – műemléki épületkutató akkor, ha ez az építési engedély alapján szükséges. Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a Módosítás hatálybalépését követően az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni. Emellett a Módosítás visszahelyezi a Kbt.-be a három ajánlattevő meghívásának lehetőségét, amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítését tekintve a Módosítás előírja, hogy építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben – mely legfeljebb huszonöt nap lehet – nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére köteles kiadni a teljesítésigazolást. Fenti változások jól mutatják, hogy több építésiberuházás-specifikus szabály jelent meg a közbeszerzésben, ezt teszi teljessé az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosítása. A Kbt. 404. § (1) bekezdésének új, f) pontja alapján a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza az építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárásokban készítendő dokumentáció tartalmát. Ennek megfelelően a Kbt.-módosítás eredményeként a továbbiakban a kormány nem rendelkezik felhatalmazással az építési beruházások közbeszerzési részletszabályainak szabályozására. Az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 2010. szeptember 15-étől az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) lépcsőzetes hatálybaléptetésének alkalmazásával – július 25. és szeptember 15. között - hatályát veszti. A Kbt. 404. §-ában található felhatalmazó rendelkezésre figyelemmel a Rendelet közbeszerzési jellegű eljárási szabályokat nem tartalmaz, csupán az építési beruházás esetén alkalmazandó dokumentáció elkészítésének kérdéseivel foglalkozik. A Rendelet 5. §-a értelmében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv. rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet alkalmazni a 2. § e), f), h)-j) pontját, a 3-4. §-t, a 17-21/A. §-t, továbbá a 31. § (5) bekezdését." Ennek megfelelően az Épkiv. rendelet. 2. §-ának értelmező rendelkezései és az ott meghatározott fogalmak az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatók (ilyen például építési munkaterület, építőipari rezsióradíj, a többletmunka, a pótmunka, az árazatlan (tételes) költségvetési kiírás, vagy a karbantartó tevékenység kérdése). Mivel nem alkalmazandó az építési beruházások során az Épkiv. rendelet 3. §-a sem, ezért – az építési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén sem kell írásba foglalni, és – ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése akkor sem szükséges, […]