Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról


Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. október 11-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2488

[…] szerinti rangsorolása. Tehát a hamis nyilatkozat nyomán elkerülhető volt az érvénytelenség, kedvezőbb lett az ajánlat elbírálása, rangsorolása. Azaz például hamis referenciával kapcsolatos adatok szolgáltatása miatt az ajánlattevő kedvezőbb helyzetbe került. Továbbra is fennáll a hamis adatszolgáltatás miatti eltiltás, melynek okán az eljárásból is ki kell zárni ajánlattevőt. A törvény 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki ... korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig. A 60. § (1) bekezdés szerinti kötelező kizáró ok igazolásának alapja az eltiltás, mely a Kbt. 340. §-a szerint történhet. E jogszabályhely tartalma a következő: a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét, és fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltja az ajánlattevőt közbeszerzési eljárásban való részvételtől, egyebek mellett abban az esetben is, ha az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett – (2) bekezdés f) pont fa) alpont. A kérdező által érintett szabály értelmében az ajánlatkérőnek külön meg kell jelölnie azokat a dokumentumokat, amelyek esetén hamis nyilatkozatnak minősül, ha valamelyik hamis adatot tartalmaz. A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a törvény 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek. Mivel ettől függetlenül él a Kbt. 62. § b) pontjának szabálya, ezért még ha nem is jelölt meg minden dokumentumot, és nem hívta fel a figyelmet külön az ajánlatkérő, akkor is ki kell zárnia az ajánlattevőt az ajánlatkérőnek hamis adatszolgáltatás esetében a kötelező kizáró ok szabálya értelmében. A két szabály tehát nincs teljes mértékben összhangban, de az ajánlatkérőnek nincs mérlegelési lehetősége, ha mégis talál olyan hamis adatot, amelyre ugyan az adott nyilatkozat tekintetében külön nem hívta fel a figyelmet, de az ajánlatban szerepel. Amennyiben emiatt a dokumentációt az ajánlatkérő módosítani kívánja, ezt megteheti, és ebből az okból […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.