Ajánlatkérő elállási joga
Kérdés
Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. március 16-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2631
[…] Ezek a rendelkezések a szerződés teljesítésével, a fizetéssel és a szerződés módosításával kapcsolatosak. Meghatározzák például a projekttársaságot, főszabályként előírják a 15 napos fizetési határidőt, kötelezővé teszik építési beruházás esetén, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzen. Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el a szerződésben, másképpen fogalmazva a Kbt. rendelkezései a szerződés kötelező tartalmává kell hogy váljanak. A közbeszerzési szerződési rendelkezéseken túlmenően azonban a Ptk. tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános, közös szabályokat (Kötelmi jog Általános rész), valamint az egyes szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket (Kötelmi jog Különös rész). Az elállás jogát a Ptk. az általános kötelmi szabályok között rendezi. Elállásra szerződés vagy jogszabály alapján van lehetőség. Elállás folytán a szerződés felbontásra kerül, azaz a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak – Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése. Erre tekintett nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. március 16-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2631
[…] Ezek a rendelkezések a szerződés teljesítésével, a fizetéssel és a szerződés módosításával kapcsolatosak. Meghatározzák például a projekttársaságot, főszabályként előírják a 15 napos fizetési határidőt, kötelezővé teszik építési beruházás esetén, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezzen. Ezektől a rendelkezésektől a felek nem térhetnek el a szerződésben, másképpen fogalmazva a Kbt. rendelkezései a szerződés kötelező tartalmává kell hogy váljanak. A közbeszerzési szerződési rendelkezéseken túlmenően azonban a Ptk. tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános, közös szabályokat (Kötelmi jog Általános rész), valamint az egyes szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket (Kötelmi jog Különös rész). Az elállás jogát a Ptk. az általános kötelmi szabályok között rendezi. Elállásra szerződés vagy jogszabály alapján van lehetőség. Elállás folytán a szerződés felbontásra kerül, azaz a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak – Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése. Erre tekintett nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
