Kbt. márciusi változásai


Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. április 26-án (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2666

[…] helyébe a következő rendelkezés lépett: "A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95-96. §, a szerződéskötésre a 99. § (2) bekezdését alkalmazni kell. A 99. § (3)-(4) bekezdése csak a 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben alkalmazandó." A 242. § kibővült helyesen az árubeszerzésre történő hivatkozással, azaz a módosítás szerint a Kbt. 242. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Az árubeszerzésre a 24. §-t, az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó." Néhány további pontosítás a korábbi hibákat volt hivatott kijavítani, a következők szerint: – a Kbt. 250. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdéstől eltérően" szövegrész helyébe az "Az (5) bekezdéstől eltérően" szöveg lép; – a Kbt. 261. §-ának (1) bekezdésében a "251. § (1)-(4) bekezdését" szövegrész helyébe a "251. § (1) bekezdését" szöveg lép, a Kbt. 261. §-ának (3) bekezdésében a "251. § (1)-(4) bekezdéseiben" szövegrész helyébe a "251. § (1) bekezdésében" szöveg lép. A Kbt. 327. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészült ki a módosítás eredményeként: [A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:] "k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" A Kbt. 327. § (2) bekezdés a) pontjában az "a), b) és d)-i) pontja szerinti szervezet" szövegrész helyébe az "a), d)-i) és k) pontja szerinti szervezet" szöveg lép. A Kbt. 327. § (2) bekezdés b) pontjában az "c) és j) pontja szerinti szervezet" szövegrész helyébe a "b), c) és j) pontja szerinti szervezet" szöveg lép. Módosult a semmisségre utaló 306/A. § is. Eszerint a Kbt. 306/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei [125. §; (1)-(5) bekezdések, 225. §, 252. § (1) bekezdése, 261. § (4) bekezdése]; c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére." A jogorvoslat során az iratbetekintési jog kizárásával kapcsolatosan az alábbi szabály lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok (így például az árazott költségvetés) tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. Amennyiben az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában [73. § (1)], úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot." Szigorúbbá váltak a szerződés érvénytelenségének kimondásával kapcsolatos szabályok annak következtében, hogy a módosítással a Kbt. 340/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg." Az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatban a következő módosulásra kell számítani, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 341. §-a az (5) bekezdése után kiegészül a következő (6) bekezdéssel: "Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 325. § (3) bekezdésének g) pontjában foglalt indok alapján utasítja el a kérelmet vagy szünteti meg a jogorvoslati eljárást és a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett a 324. § (1) bekezdése szerinti kérelemben szereplő – a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott – jogsértések miatt, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság az igazgatási szolgáltatási díj viselésére kötelezi az ajánlatkérőt." A jogorvoslati eljárásban az alábbi eljárásjogi pontosítás történt. A Kbt. 348/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Ha a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a Közbeszerzési Döntőbizottság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor." A szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a feltételek sora kiegészült egy új b) ponttal. Az új szabály alapján a Kbt. 350. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei [125. §; (1)-(5) bekezdések, 225. §, 252. § (1) bekezdése, 261. § (4) bekezdése]; c) a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/A. § (4) bekezdés, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére." A jogorvoslati eljárásban a következő eljárásjogi pontosítás történt. A Kbt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor." A bírság kiszabására vonatkozóan az alábbi módosulás történt azzal, hogy a Kbt. 350/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka." A Kbt. 350/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka." A jogorvoslati eljárásban az alábbi eljárásjogi pontosítás történt. A Kbt. 350/C. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki: "A 340/A. § (1) bekezdése szerinti perre az a megyei bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 346. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert – amennyiben a közigazgatási per indul később – a 346. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.