Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban


Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 29-én (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2766

[…] ajánlatkérő. A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlat tehát érvénytelen az alábbi esetekben – melynek során szintén általánosan ellenszolgáltatásról, aránytalan kötelezettségvállalásról van szó: – ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – 86. § (5) bekezdés; – ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz – 87. § (3) bekezdés. [88. § (1) bekezdésének g) és h) pontja.] Más irányból érdemes tehát közelítenünk. A főszabály: a nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttség beállása az ajánlattételi határidőtől kezdődik. Ennek megfelelően a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás vizsgálata egy olyan ellenszolgáltatás esetében történik, melyhez ajánlatkérő kötve van. Amennyiben nincs kötve, úgy logikailag meg kell várni, míg az ajánlati kötöttség beáll ahhoz, hogy az ellenszolgáltatás mértéke vizsgálható legyen. A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdés szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. Az ajánlatok elbírálása során is két részre bontja a normaszöveg a bírálat folyamatát. Az ajánlatok elbírálására vonatkozó, Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza: – az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; – az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet; – az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni; – az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az érvényes ajánlatok megítéléséhez tehát a kizáró oki és alkalmassági követelmények vizsgálatára, kirívó ellenszolgáltatások, kötelezettségvállalás vizsgálatára, műszaki tartalom vizsgálatára van szükség, majd megtörténik a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényesség vizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információk vizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak. Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek, a műszaki tartalom jelent. Esetünkben a bírálati szempontok vizsgálata során fel kell tételeznünk, hogy a műszaki tartalom kismértékű változása […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.