Jogorvoslati eljárások díja


Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. február 12-én (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3362

[…] meghatározott összeggel;– 4-6 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg 125 százaléka;– 7-10 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg 150 százaléka;– 11-15 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg 175 százaléka;– 16 vagy afeletti számú kérelmi elemre hivatkozás esetében: az (1) bekezdés szerint meghatározott összeg kétszerese.Közösségi rezsimben tehát a fentiek szerint magasabb értékhatár a maximumérték (25 millió forint), míg nemzeti rezsimben alacsonyabb (6 millió forint), azonban a fenti (2) bekezdés a kérelmi elem számától függően maximum kétszeresére növelheti az (1) bekezdésben megfogalmazott legfelső értéket.Lényeges elem, hogy az igazgatási szolgáltatási díj befizetését az alábbiak szerint csatolni kell a jogorvoslati kérelemhez, ezért addig az eljárás nem indul meg, míg az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizetik be. Vannak esetek, amikor a becsült érték nem megismerhető, például a közbeszerzési eljárás egy adott része vonatkozásában. Ilyenkor a becsült érték megismerhetőségéről a Közbeszerzés Döntőbizottság gondoskodik, melyet a kérelmező tudomására hoz. Ennek praktikusan az a módja, hogy a KD az ajánlatkérőt kérdezi meg a becsült érték mértékéről, és szabja ki az igazgatási szolgáltatási díjat. Ezért a kérdésben megfogalmazott válasz attól is függ, hogy az eljárás mely szakaszában kezdeményez jogorvoslatot a kérelmező, hiszen összegezés eljuttatását követően a szerződéses érték, míg azt megelőzően a becsült érték lesz irányadó.A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. Amennyiben a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás irataiból a közbeszerzés becsült értéke a kérelmező számára nem ismerhető meg, akkor ezen tényt jogorvoslati kérelmében köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság – a rendelkezésre álló adatok alapján – a Kbt. 139. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívás keretében közli a kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.A kérdés második része közérdekű bejelentésre irányul. Ennek két módja lehetséges a rendelkezésünkre álló döntőbizottsági határozatok és joggyakorlat alapján. Az egyik lehetőség, hogy a kérelmező közvetlenül fordul a jogorvoslati fórumhoz. Az 586/2012. számú ügyben a kérelmező akként nyilatkozott, hogy beadványa nem jogorvoslati kérelem, hanem közérdekű bejelentés. A DB döntésében, mely a jogorvoslati eljárás megindítását megtagadta, arra hivatkozott, hogy a Döntőbizottság jogorvoslati eljárása kérelemre vagy hivatalból indul azzal, hogy a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását a Kbt. 140. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak kezdeményezni. Közérdekű bejelentés alapján tehát a Döntőbizottság nem jogosult eljárni.A második megoldás, ha a közérdekű bejelentés a Hatóság elnökéhez érkezik, aki azt megvizsgálva, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.