Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés
Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. július 9-én (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3453
[…] közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. alanyi hatályára vonatkozó 6. § rendelkezései alapján.Amennyiben azt állapítja meg, hogy igen, akkor be kell jelentkeznie a Hatóság által vezetett nyilvántartásba.A 6. § az összes ajánlatkérői státuszt meghatározza, az adott szervezetnek szervezeti-működési formája alapján kell besorolnia magát valamelyik státuszba.A költségvetési szervek szintén a 6. § (1) bekezdés b) pont szerint ajánlatkérők, de a költségvetési szervek belső szervezeti egységei nem tekinthetők annak, így önállóan nem jelentkezhetnek be.A második kérdéskör vonatkozásában: az egybeszámítás tekintetében fontos megjegyezni, hogy ezt a szabályt 2013. július 1-jétől a részekre bontás tilalma váltotta fel. A beszerzések kezelése tekintetében az ajánlatkérő szervezet az irányadó, és nem a belső egységei, az ajánlatkérőnek kell éves közbeszerzési tervet készíteni, lefolytatnia a közbeszerzési eljárásokat, és megkötni a közbeszerzési szerződéseket. A közbeszerzések tervezése és lebonyolítása szempontjából az adott közbeszerzés becsült értékének van jelentősége, ennek alapján kell kiválasztani a megfelelő eljárásrendben (uniós vagy nemzeti) a megfelelő közbeszerzési eljárást.A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.A Közbeszerzési Hatóság eljárásával kapcsolatos kérdésekre: a Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzési szerv, így az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait sem ellenőrzi. Az ellenőrzést az erre feljogosított szervek, mint például az Állami […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. július 9-én (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3453
[…] közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. alanyi hatályára vonatkozó 6. § rendelkezései alapján.Amennyiben azt állapítja meg, hogy igen, akkor be kell jelentkeznie a Hatóság által vezetett nyilvántartásba.A 6. § az összes ajánlatkérői státuszt meghatározza, az adott szervezetnek szervezeti-működési formája alapján kell besorolnia magát valamelyik státuszba.A költségvetési szervek szintén a 6. § (1) bekezdés b) pont szerint ajánlatkérők, de a költségvetési szervek belső szervezeti egységei nem tekinthetők annak, így önállóan nem jelentkezhetnek be.A második kérdéskör vonatkozásában: az egybeszámítás tekintetében fontos megjegyezni, hogy ezt a szabályt 2013. július 1-jétől a részekre bontás tilalma váltotta fel. A beszerzések kezelése tekintetében az ajánlatkérő szervezet az irányadó, és nem a belső egységei, az ajánlatkérőnek kell éves közbeszerzési tervet készíteni, lefolytatnia a közbeszerzési eljárásokat, és megkötni a közbeszerzési szerződéseket. A közbeszerzések tervezése és lebonyolítása szempontjából az adott közbeszerzés becsült értékének van jelentősége, ennek alapján kell kiválasztani a megfelelő eljárásrendben (uniós vagy nemzeti) a megfelelő közbeszerzési eljárást.A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.A Közbeszerzési Hatóság eljárásával kapcsolatos kérdésekre: a Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzési szerv, így az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait sem ellenőrzi. Az ellenőrzést az erre feljogosított szervek, mint például az Állami […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
