Egybeszámítás további felújítás esetén
Kérdés
Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. október 8-án (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3509
[…] szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni;– a fenti (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként;– amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §). A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe.A 16. § szerint az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Ahhoz pedig, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a műszaki és gazdasági funkció egységét kell figyelembe venni.Ehhez kapcsolódóan a közbeszerzési törvény 18. §-ának (2) bekezdése arról is rendelkezik, hogy amennyiben egy építési beruházás megvalósítására több szerződés útján kerül sor, akkor a szerződések értékét együttesen kell figyelembe venni.Ezek a szabályok 2013. július 1-jén léptek hatályba, és a korábbi "egybeszámítási szabályokat" váltották fel. Most már nincs szó költségvetési évről, illetve a beszerzések egyidejűségéről, ehelyett a 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott fő szabály az irányadó, azaz a részekre bontási tilalom.A fentiek alapján elsőként azt kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia az épület tekintetében, hogy az elvégzett, illetve elvégzendő munkák egy építési beruházás részeinek minősülnek-e. Tekintettel arra, hogy egy épületen, illetve ingatlanon kerülnek végrehajtásra, megítélésünk szerint a műszaki és gazdasági funkció egysége fennállhat, bár ennek a kérdésnek az eldöntéséhez szükséges lenne az az információ is, hogy a korábbi szerződés mikor teljesült. Úgy látjuk, miután maga az ajánlatkérő is ugyanazon beruházás 1. ütemének tekinti a korábbi szerződést és 2. ütemnek a most megkötni tervezettet, hogy jelen esetben […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. október 8-án (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3509
[…] szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni;– a fenti (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként;– amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §). A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe.A 16. § szerint az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Ahhoz pedig, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a műszaki és gazdasági funkció egységét kell figyelembe venni.Ehhez kapcsolódóan a közbeszerzési törvény 18. §-ának (2) bekezdése arról is rendelkezik, hogy amennyiben egy építési beruházás megvalósítására több szerződés útján kerül sor, akkor a szerződések értékét együttesen kell figyelembe venni.Ezek a szabályok 2013. július 1-jén léptek hatályba, és a korábbi "egybeszámítási szabályokat" váltották fel. Most már nincs szó költségvetési évről, illetve a beszerzések egyidejűségéről, ehelyett a 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott fő szabály az irányadó, azaz a részekre bontási tilalom.A fentiek alapján elsőként azt kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia az épület tekintetében, hogy az elvégzett, illetve elvégzendő munkák egy építési beruházás részeinek minősülnek-e. Tekintettel arra, hogy egy épületen, illetve ingatlanon kerülnek végrehajtásra, megítélésünk szerint a műszaki és gazdasági funkció egysége fennállhat, bár ennek a kérdésnek az eldöntéséhez szükséges lenne az az információ is, hogy a korábbi szerződés mikor teljesült. Úgy látjuk, miután maga az ajánlatkérő is ugyanazon beruházás 1. ütemének tekinti a korábbi szerződést és 2. ütemnek a most megkötni tervezettet, hogy jelen esetben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
