Üzleti titokká nyilvánítás határai
Kérdés
Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2015. július 15-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3682
[…] üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket;- az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja;- nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak – Kbt. 80. §-ának (1)-(3) bekezdései.A kérdésben jelzett összegezés megküldését követően továbbra is a fenti, (2) és (3) bekezdést említi a 80. § (4) bekezdése, mint olyan adatot, melynek nyilvánosságra hozatalát nem lehet korlátozni. Ebbe a körbe azonban nem tartozik bele az az adat, melynek üzleti titokká nyilvánítását elfogadta az ajánlatkérő, bár ennek ellenére pontosan ezen nyilatkozatok hiányossága vezetett érvénytelenséghez. Ha tehát ez alapján az ajánlattevő még akár például hamis adatszolgáltatást is meg szeretne állapítani, és erre felhívni az ajánlatkérő figyelmét, mindezt iratbetekintés keretében nem teheti meg a hatályos szabályok alapján, csak felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét erre tényre, de bizonyítani nem fogja tudni igazát az iratbetekintés során látott információkat alapul véve.A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2015. július 15-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3682
[…] üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket;- az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja;- nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak – Kbt. 80. §-ának (1)-(3) bekezdései.A kérdésben jelzett összegezés megküldését követően továbbra is a fenti, (2) és (3) bekezdést említi a 80. § (4) bekezdése, mint olyan adatot, melynek nyilvánosságra hozatalát nem lehet korlátozni. Ebbe a körbe azonban nem tartozik bele az az adat, melynek üzleti titokká nyilvánítását elfogadta az ajánlatkérő, bár ennek ellenére pontosan ezen nyilatkozatok hiányossága vezetett érvénytelenséghez. Ha tehát ez alapján az ajánlattevő még akár például hamis adatszolgáltatást is meg szeretne állapítani, és erre felhívni az ajánlatkérő figyelmét, mindezt iratbetekintés keretében nem teheti meg a hatályos szabályok alapján, csak felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét erre tényre, de bizonyítani nem fogja tudni igazát az iratbetekintés során látott információkat alapul véve.A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
