Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén


Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. július 12-én (208. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4025

[…] hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és– a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg;" – Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjának ia) és ib) alpontjai.A fentiek értelmében tehát a 62. § (1) bekezdés ib) pont alapján a gazdasági szereplőnek szándékosan kell hamis adatot szolgáltatnia vagy hamis nyilatkozatot tennie. Ha azonban a nyilatkozat benyújtása ellenére az ajánlattevő mégsem nyújtja be referenciáját, vagy a referencia nem pontosan illeszkedik az eljárást megindító hirdetményben foglalt tartalomba, és a műszaki egyenértékűség nem állapítható meg, úgy a szándékosság sem áll fenn, hiszen egyik esetben nem nyújt be semmit az ajánlattevő, tehát a hamis adatszolgáltatást nem tudja igazolni az ajánlatkérő, a másik esetben pedig olyan eltérés van a referencia tartalmában, melyet mérlegelnie kell az ajánlatkérőnek, hogy azt elfogadja-e vagy sem. Ha az ajánlattevő több szakembert is megjelöl, de végül egyik szakember sem felel meg az elvárt követelményeknek – bár az ajánlattevő abban a hiszemben jelölte meg őket, hogy valamelyik elegendő lesz az ajánlatkérő számára -, abban az esetben a szándékosság […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.