Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. szeptember 6-án (210. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4055

[…] ad az egyes elemeknél a maximálistól eltérő pontot, 10 helyett csak 8-at vagy 9-et, esetleg 1-et vagy akár 0-t, nem tisztázza, hogy mi a pontkiosztás elve olyankor, ha az ajánlattevő az elvárásnak nem vagy csak részben felel meg.A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját, mivel az értékelési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan előírásokat kell hozzájuk kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérő szervnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.A Kbt. 76. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását.A jogorvoslati fórum döntése utal a Közbeszerzési Hatóság útmutatójára a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (K. É. 2016. évi 147. szám, 2016. december 21.), melynek értelmében az abszolút értékelési módszer az alábbiakat jelenti:"Az abszolút értékelés olyan módszerek összessége, ahol a pontszámok kiosztása során a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatokat önmagukban ítéli meg a bírálóbizottság az ajánlatkérő elvárásait tükröző skála-rendszer alapján, azaz az ajánlatok tartalmi elemeinek egymáshoz történő közvetlen viszonyítása nélkül.""Pontozás esetén az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján kialakított értékelési skála alapján, az egyes ajánlati elemekhez közvetlenül rendeli hozzá az előre meghatározott alsó vagy felső pontértékek közötti megfelelő pontszámot. E módszer előnye, hogy rendkívül egyszerű, könnyen átlátható, ugyanakkor hátránya a közös jellemzők körében felsoroltakon túlmenően, hogy az adott tartalmi elem szélső értékeinek ad prioritást, míg a kialakított skála középső tartományaiban kialakuló különbségeket nem feltétlenül tükrözi megfelelő pontossággal."A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 13.9. pontjában kiadott táblázat Elvárás oszlopában, organizációs terv és minőségbiztosítási terv alszempontok bontásban megadta, hogy milyen minőségi/szakmai tartalmi elemek meglétét vizsgálja az organizációs és a minőségbiztosítási terv értékelési szempontban, a táblázat Pontszám oszlopa tartalmazta a pontértékeket.Az ajánlatkérő tehát a dokumentáció 13.9. pontjában kiadott táblázat Elvárás oszlopában meghatározta az organizációs terv és a minőségbiztosítási terv alszempontok tartalmi elemeit, a tartalmi elemeket e táblázat Elvárás oszlopában az ajánlatkérő felsorolta, azonban nem közvetlenül az egyes ajánlati tartalmi elemekhez rendelte hozzá az előre meghatározott pontértékeket, hanem az Elvárás oszlop adott sorában meghatározott tartalmi elemek csoportjához, csak a szállítási útvonal elem esetében valósult meg az, hogy az adott tartalmi elemhez egy pontértéket rendelt.Az ajánlatkérő értékelési módszere ezáltal nem biztosítja a Kbt. 2. § (1), (2) bekezdésének a betartását.Az ajánlatkérő által meghatározott értékelési módszer fentieken túlmenően azért sem felel meg az abszolút "pontozás" értékelési módszernek, mert az ajánlatkérő a pontszámok kiosztása során a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatokat […]