Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés
Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. február 14-én (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4121
[…] különbséggel, hogy nem papíralapon, hanem a számítógép előtt tekinthet be az ajánlattevő a vonatkozó iratokba.Az üzleti titok ennek megfelelően kezelhető, amelyet külön dokumentumként szükséges feltölteni. Mivel a kormányrendelet a Kbt.-vel együttesen alkalmazandó, és az üzleti titok elkülönített módon történő elhelyezésére vonatkozó szabály az irányadó, mindez elektronikus úton is hasonlóan biztosítható, mint papíralapon.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, ha az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Az Új Elektronikus Rendelet alábbi szabálya kifejezetten arra utal, hogy az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére szolgáló funkció ebben segít. Ebből egyben levonható […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. február 14-én (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4121
[…] különbséggel, hogy nem papíralapon, hanem a számítógép előtt tekinthet be az ajánlattevő a vonatkozó iratokba.Az üzleti titok ennek megfelelően kezelhető, amelyet külön dokumentumként szükséges feltölteni. Mivel a kormányrendelet a Kbt.-vel együttesen alkalmazandó, és az üzleti titok elkülönített módon történő elhelyezésére vonatkozó szabály az irányadó, mindez elektronikus úton is hasonlóan biztosítható, mint papíralapon.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, ha az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Az Új Elektronikus Rendelet alábbi szabálya kifejezetten arra utal, hogy az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére szolgáló funkció ebben segít. Ebből egyben levonható […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
