Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén


Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. március 7-én (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4132

[…] nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő – ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni – Korm. rendelet 11. §-ának (2) és (3) bekezdése.A fentiek alapján az alábbi három eset lehetséges:– ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, de olvasható, azaz megjeleníthető – az ajánlat (részvételi jelentkezés) hiánypótoltatható;– ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek és nem olvasható, azaz nem megjeleníthető – úgy tekintendő, mintha az ajánlatot (részvételi jelentkezést) nem nyújtották volna be;– ha a dokumentum megfelel az informatikai formai követelményeknek, de nem olvasható, azaz nem megjeleníthető – felhívás kiadása a szoftver megnevezésére, majd ezt követően úgy tekintendő, mintha nem került volna a dokumentum benyújtásra.A fenti három esetből a második és a harmadik esetben – amennyiben nem olvasható a dokumentum – feltétlenül szükséges annak igazolása, hogy amit hiánypótlásban benyújtana az ajánlattevő (részvételre jelentkező), ugyanaz a dokumentum, mint ami a korábbiakban nem olvasható módon benyújtása került. Így ez a hiányosság valójában nem formai kérdés, hiszen az ajánlatkérő problémája pontosan az, hogy nem tudja tartalmilag ellenőrizni, hogy mi került benyújtásra. Az első eset szól arról, amikor a tartalom olvasható, és csupán az informatikai formai előírásoknak nem felel meg az ajánlat. Ez az egyetlen eset, amelyet kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés) nem lehet érvényes, és különösen a második esetben nem is értékelhető, azaz úgy kell tekinteni, mintha nem került volna benyújtásra.A kérdésben jelzett módon azonban az eljárás eredményességéhez, amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint, csak ajánlatokra (részvételi jelentkezésekre) van szükség, az érvényesség nem feltétel.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.