Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben


Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. május 9-én (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4165

[…] érvénytelenségi okai alapján azt az ajánlatkérő úgy értékeli.A Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.A kormányrendelet 20. §-ának (5) bekezdése alapján a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.A fenti két szabály eltérésére azért van lehetőség, mert a Kbt. felhatalmazó rendelkezése az alábbiakban lehetővé teszi az elektronikus út által szükségessé tett mértékben a törvénytől eltérő szabályok alkotását.A Kbt. 198. § (1) bekezdésének 8. pontja szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.