Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése


Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. június 20-án (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4186

[…] kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg.A korlát, az alapelveknek megfelelően a nemzeti kivétel alkalmazása során is a verseny indokolatlan szűkítésének elkerülése és más reális alternatíva létezésének kizárása, melyre az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésre (EUMSZ) utal. A nemzeti kizáró ok azonban még pontosabban rögzíti, hogy csak jogszabályban vagy hatósági határozatban egyértelművé tett kizárólagos jog fogadható el, amely ebben a formában gyakorlatilag a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás helyett alkalmazandó kivételt eredményezi. Ez azonban szigorúbb értelmezés, mint a korábbiakban a 2003. évi CXXIX. törvényben még alkalmazott kizárólagos jog definíció, melynek értelmében a kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatási […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.