Üzleti titok indokolása
Kérdés
Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. szeptember 12-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4243
[…] nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, ha az az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Ebből azonban nem következik, hogy a hiánypótlási szabályokat az ajánlatkérőnek ne kellene alkalmaznia. Erre utal a Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése, ahol a jogalkotó kifejezetten felhívja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a nem megfelelő tartalommal bíró dokumentumot hiánypótoltatnia kell az ajánlatkérőnek, az alábbiak szerint:Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására – Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 61/2018. számú döntése, ahol a jogorvoslati fórum megállapította, hogy "a kérelmező az árindokolása egy részének és a kiegészítő árindokolása egészének az üzleti titokká nyilvánítása során nem tartotta be a Kbt. 44. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert nem megfelelő az üzleti titokká nyilvánítás indokolása.Ez alapján […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. szeptember 12-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4243
[…] nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, ha az az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Ebből azonban nem következik, hogy a hiánypótlási szabályokat az ajánlatkérőnek ne kellene alkalmaznia. Erre utal a Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése, ahol a jogalkotó kifejezetten felhívja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a nem megfelelő tartalommal bíró dokumentumot hiánypótoltatnia kell az ajánlatkérőnek, az alábbiak szerint:Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására – Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 61/2018. számú döntése, ahol a jogorvoslati fórum megállapította, hogy "a kérelmező az árindokolása egy részének és a kiegészítő árindokolása egészének az üzleti titokká nyilvánítása során nem tartotta be a Kbt. 44. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert nem megfelelő az üzleti titokká nyilvánítás indokolása.Ez alapján […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
