Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban


Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. október 10-én (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4258

[…] elfogadni.Ugyanez a szabály érvényesül az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alapján a papíralapon rendelkezésre álló meghatalmazás vonatkozásában is. A különbség annyi, hogy a kormányrendelet létrehozza az ún. "egyszerű elektronikus másolat" definícióját, mely az adott dokumentum beszkennelését jelenti. Mivel az eredeti dokumentumot sem igényli benyújtani a jogszabály, hiszen nem követelést testesít meg, így elegendő az egyszerű szkennelt meghatalmazás és aláírási címpéldány feltöltése az EKR-be.A kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján, ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.Felmerül, hogy az aláírási címpéldányt, melyet közjegyző hitelesít, miért nem elektronikusan aláírt formában kell feltölteni az EKR-be. Ennek az az oka, hogy magát az aláírási címpéldányt és egyébiránt az uniós eljárásrendben a kizáró oki nyilatkozatot, melyet közjegyző hitelesít, sem szükséges eredeti formában csatolni sem papíralapon, sem elektronikusan. Erre külön utal a kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdése, mely szerint még ha jogszabály előírja a közjegyző általi hitelesítést, akkor sem szükséges annak eredeti formában történő benyújtása, hanem egyszerű elektronikus másolatként is benyújtható.Az előző bekezdésben utalt jogszabályhely a következőket tartalmazza: ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.Az egyszerű elektronikus másolat mellett a kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi ugyanakkor, hogy eleve elektronikus úton hitelesítse az aláírást a közjegyző. Ez azt jelenti, hogy az aláírási címpéldányt a közjegyző beszkenneli, és elektronikus aláírásával ellátja. Ezzel igazolja, hogy az aláírási címpéldány elektronikus formában is megegyezik a papíralapúval. Ez a forma az aláírási címpéldány hiteles elektronikus másolatát jelenti. Ezt a formát nem teszi kötelezővé a szabályozás, azaz elegendő, ha az ajánlattevő szkenneli be az aláírási címpéldányt.Hasonló a helyzet magával a meghatalmazással kapcsolatban is. A korábbiakban idézett, a kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a nyilatkozat benyújtható egyszerű elektronikus másolat formájában, illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként. Félreérthető ugyanakkor a 10. § (1) bekezdése, hiszen a nyilatkozat elektronikusan aláírt formában történő csatolását akkor teszi lehetővé, ha az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre. Ez azonban véleményünk szerint nem korlátozza az ajánlattevőt abban, hogy szigorúbb követelményeknek megfelelően a meghatalmazást – annak beszkennelését követően – elektronikusan aláírják a meghatalmazó felek.A következő lehetőség, hogy magát a meghatalmazást fizikailag nem írják alá a felek, azaz papíralapon nem is születik meg a dokumentum, a meghatalmazó(k) csak elektronikusan írják alá a dokumentumot, és az kerül csatolásra. Ez a megoldás független a kormányrendelettől abban a tekintetben, hogy nem egyszerű elektronikus […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.