Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya


Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. december 12-én (225. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4279

[…] műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;– a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;– a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;– a piacra lépés akadályozására;– arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;– a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához – a)-h) pontok.Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2012/C 326/01) 101. cikke hasonlóképpen fogalmaz, amikor a tiltott együttműködésre vonatkozó tevékenységeket sorolja fel (1) bekezdésében. Néhol a szóhasználat más (termelés helyett előállítás stb.), mégis a két felsorolás gyakorlatilag fedi egymást. Amennyiben az EUMSZ 101. cikke többet mond, az a tiltott megállapodás alóli mentesség a (2) bekezdésben – a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett.A 101. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:– a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;– a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;– a piacok vagy a beszerzési források felosztása;– egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;– a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához – a)-e) pontok.A (2) bekezdés értelmében az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor– vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;– vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;– összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportjahozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:– az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;– lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt – a)-b) pontok.A Tpvt. 11. §-ának vagy az EUMSZ 101. cikkének sérelme mellett a Kbt. fent idézett 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében a jogsérelem mellett mindenképpen bírságot is meg kell, hogy állapítson a végleges vagy jogerős döntés. Ennek hiányában ugyanis az érintett gazdasági szereplő nem kerülhet a kizáró ok hatálya alá. Megjegyzendő, hogy ebben a kizáró okban pontatlan a megfogalmazás, ugyanis míg megtámadás hiányában a hatósági határozat véglegessé válik, úgy a bíróság ítélete jogerőssé válik, nem pedig véglegessé. A bírság befizetésének kötelezettségétől független a kizáró ok hatályának megítélése.Az […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.