Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. április 3-án (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4329

[…] információk alapján az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Erre utal a fenti o) pont is, mellyel kapcsolatban további segítséget a szabályozás nem ad. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők nyomozati cselekményeket nem végezhetnek, ez tőlük nem elvárható, így a bizonyítás lehetősége számukra korlátozott.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja alapján fennálló kizáró ok az adott közbeszerzési eljárásra értelmezendő, megítélésének is az eljárás során kell történnie. Az ajánlatkérő ettől független cselekménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanakkor saját döntésének következménye már az eljárás során az érintettek kizárásához vezet. Ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő döntése szükségszerűen idő előtti, és annak terjedelme is kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozik, a későbbiekben erre a kizáró okra kifejezetten más ajánlatkérő nem hivatkozhat.Érdemes a hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben több olyan, az ajánlattevők összehangolt magatartására utaló jel is felmerült, mint például, hogy egyes ajánlatok hasonlítottak, azonos személy adta le (nem elektronikus úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az érintetteket az eljárásból az n) pontra hivatkozással.A Döntőbizottság érvei közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki:"30. Jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő döntése alátámasztására több bizonyítékot jelölt meg.(1) A két gazdasági szereplő ajánlatát ugyan azon a személy adta le. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Tényszerű, hogy egy személy adta le mindkét ajánlattevő ajánlatát, mint ahogy az is, hogy ezen személy kizárólag a kérelmezővel áll jogviszonyban. E körben tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint nem életszerű az, hogy bármely ajánlattevő is a versenytársát bízna meg azzal, hogy ugyan azon a beszerzés során az ajánlatát leadja. Az ajánlatkérő e körben tájékoztatást kért az ajánlattevőktől, akik e körben lényegében arra hivatkoztak, hogy az ajánlattevő képviselői nem tudtak arról, hogy ugyan azon a személy fogja leadni az ajánlatot, ők erre vonatkozóan nem adtak utasítást. Ezen tényállási helyzet vonatkozásában a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt., illetve az Irányelv kifejezett tilalmat nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egy közbeszerzési eljárásban részt vevő, s ezáltal a többi ajánlattevővel versenyben lévő független ajánlattevő ajánlatát egy másik ajánlattevő képviselője adja le, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyító erővel bír a tekintetben, hogy a két érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban nem egymástól független versenytársként vettek részt.(2) A szakmai ajánlat azonosságára vonatkozóan a két ajánlattevő bár okszerű magyarázatot adott, azonban e körben a Döntőbizottság azt is értékelte, hogy olyan formai azonosságok felfedezhetők a két ajánlattevő ajánlatának táblázatában, mely az ugyan azon gyártó által forgalmazott készülékeket megajánló másik […]