Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. június 19-én (231. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4356

[…] hogyan teljesíthető. De legfőképp attól, hogy a biztosító mire hajlandó és mit hajlandó megfogalmazni. A Kbt. csak az alkalmasságnál teszi lehetővé az együttes megfelelést, vagy az egyedi megfelelést, azonban egyéb szerződéses feltételeknél nem tér ki erre a lehetőségre. Mivel esetünkben az ajánlatkérőn múlik, milyen előírást támaszt, így valójában ő dönti el, hogy milyen formában fogadja el a konzorcium felelősségbiztosítását.Az ajánlatkérők jellemzően két értéket írnak elő, éves kárlimitet és káreseményenkénti limitet. Például, ha az előírás 100 milliós éves kárlimit, káreseményeként 10 millió forinttal, akkor ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy bármelyik ajánlattevő kárt okoz, 100 és 10 millió forintig térítsék meg a kárát. Amennyiben az ajánlatkérő igénye az, hogy bármelyik ajánlattevő teljesítése esetén egy maximum 100 milliós kárt megtérítsen a biztosító, és a közös ajánlattevők rendelkezésre bocsátanak 2 darab 50-50 milliós biztosítást, amelyből kiolvasható, hogy mindegyik konzorciumi tagra és az általuk bevontakra vonatkozik, és bármelyik konzorciumi tag és a bevontak által okozott ugyanazon kár a két biztosításból fedezhető, összesen 100/10 milliós értékben, azaz megvan az ajánlatkérő által kért limit, akkor jogilag nem kifogásolható, ha két felelősségbiztosítással fedik le az ajánlatkérő által meghatározott igényeket. Ha ez a következtetés nem vonható le a kapott biztosításokból, hiszen a biztosítók általános szerződéses feltételei jellemzően nem biztosítják a fenti rugalmasságot, úgy nem felel meg a feltételnek a benyújtott két szerződés, még abban az esetben sem, ha érték szempontjából összességében az előírásoknak a benyújtott felelősségbiztosítások megfelelnek. Amennyiben szakmai felelősségbiztosítás a követelmény, akkor más a helyzet, hiszen annak kell rendelkeznie, aki/amely gazdasági szereplő valóban biztosított kell, hogy legyen tevékenységéből adódóan. Ha például van két tervező és három kivitelező a közös ajánlattevők között, akkor a tervezői felelősségbiztosítást a két tervezőnek kell biztosítania.Összességében a közös ajánlattétel egyetemlegessége miatt csak olyan biztosítás (vagy biztosítások) fogadható(ak) el, amely(ek):– valamennyi közös ajánlattevőre vonatkozik (vonatkoznak), azaz bármely közös ajánlattevő vagy általuk bevont bármely közreműködő okozza a kárt, vonatkozik rá a biztosítás,– összességében az ajánlatkérő által meghatározott kárlimit lehívható.Különösen nagy az ajánlatkérő szerepe a felelősségbiztosítás tartalmi és lehívási követelményeinek meghatározásában, melyet akár az együttműködési megállapodás tartalmi követelményei közé is besorolhat.Amennyiben alkalmassági követelményként kerül előírásra a tárgybani feltétel, úgy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében csak és kizárólag szakmai felelősségbiztosítás írható elő, amelyet az adott szakmára vonatkozó szabályok szerint lehet előírni és érvényesíteni.A kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.Azaz általános felelősségbiztosítás értelmezésünk szerint nem kérhető. Alkalmasság esetében azonban komolyabb problémát okoz a kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetősége. Ebben az esetben különösen fontos mindez, hiszen szakmai felelősségbiztosítás esetében a feladatot valójában végző személy/szervezet részéről kell, hogy a biztosítás fennálljon. Ugyanakkor a pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelmények során a Kbt. nem a teljesítésben való részvételt, […]