Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben
Kérdés
A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. január 8-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4464
[…] de a 250 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonja...;– 11. § (1) bekezdés: A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, vizsgálat alá vonja.A korábbi szabályozás az alábbi szöveget tartalmazta, mely 2019. 04. 19-től változott meg a fenti szövegre:– 9. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként a 15 millió forintot el nem érő...;– 10. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 15 millió forintot elérő és a 250 millió forintot meg nem haladó beszerzési igényt megvizsgálja...;– 11. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 250 millió forintot meghaladó beszerzési igényt állásfoglalás céljából a beérkezést követő 12 munkanapon belül megküldi az NHIT részére.Fentiek alapján látható, hogy a korábbi, nehezen értelmezhető "beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként" kifejezés "érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke" szövegre változott, ami nem feltétlenül teszi egyértelművé és egyszerűvé a megfogalmazást. Mivel nem az egybeszámított becsült érték számít, hanem a beszerzési tárgy becsült értéke, ebben az esetben kifejezetten […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. január 8-án (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4464
[…] de a 250 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonja...;– 11. § (1) bekezdés: A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, vizsgálat alá vonja.A korábbi szabályozás az alábbi szöveget tartalmazta, mely 2019. 04. 19-től változott meg a fenti szövegre:– 9. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként a 15 millió forintot el nem érő...;– 10. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 15 millió forintot elérő és a 250 millió forintot meg nem haladó beszerzési igényt megvizsgálja...;– 11. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 250 millió forintot meghaladó beszerzési igényt állásfoglalás céljából a beérkezést követő 12 munkanapon belül megküldi az NHIT részére.Fentiek alapján látható, hogy a korábbi, nehezen értelmezhető "beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként" kifejezés "érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke" szövegre változott, ami nem feltétlenül teszi egyértelművé és egyszerűvé a megfogalmazást. Mivel nem az egybeszámított becsült érték számít, hanem a beszerzési tárgy becsült értéke, ebben az esetben kifejezetten […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
