Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén


Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. március 4-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4485

[…] összefoglaljuk."Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön »Közmű bekötések; elektromos hálózat bekötése a közmű vezetékbe« 7., valamint a közműfejlesztési díj 8. tételt tüntette fel az árazatlan költségvetésben. Ezzel szemben azonban a valós állapotnak az árazatlan költségvetésben szereplő ezen tétel nem felelt meg, mert az építési telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett a közbeszerzési dokumentációban, mely a valóságban már nem jelentett költséget, mert ezen költségelem alapját képező feladatot az ajánlatkérő elvégezte. A közbeszerzési dokumentáció tehát nem tükrözte a valós, tényleges helyzetet, mivel az eljárás előkészítése során az ajánlatkérő nem járt el kellő alapossággal, és a dokumentációban foglaltak nem a tényleges beszerzési igényét támasztották alá. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációja, benne az árazatlan költségvetése és műszaki leírása, tehát sem műszakilag, sem fizikailag nem megvalósítható, és nem biztosítja a gazdasági szempontból reális ajánlattétel lehetőségét.Fentiek okán az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértését kérte megállapítani, valamint hivatkozott a Kbt. 71. § (3) és (8) bekezdéseinek sérelmére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma szerint arra irányult, hogy a közbeszerzés 1. részében az ajánlatkérő által kiadott felhívás és dokumentáció, benne az árazatlan költségvetés nem felelt meg a beszerzés tényleges, valódi feltételeinek. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásának előkészítése során elkövetett mulasztása a Kbt. 28. §-ában foglaltak megsértését eredményezte. Az ajánlatkérő bírságot nem kapott, a jogorvoslati fórum megsemmisített minden ajánlatkérői döntést és dokumentumot, így az eljárást az ajánlatkérő jogszerűen újrakezdheti. Függően az ajánlatkérő döntésétől, van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.A […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.