Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. június 17-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4520

[…] ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint az ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosításkérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő – az erre irányuló felhívás ellenére – a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel."Fentiek alapján a jogalkotó szándéka e jogszabályi rendelkezés meghozatalával pontosan az volt, hogy egyértelművé tegye az ajánlatkérők számára azt, hogy mikor járnak el helyesen abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. "A törvényi indokolás vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó kizárólag a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztása esetében rendelkezett akként, hogy az ajánlatkérő további eljárási cselekmény végrehajtása nélkül figyelmen kívül hagyhassa ezen ajánlattevő ajánlatát a bírálati eljárás során. Ebből következően a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának nem teljes körű elmulasztása esetében az ajánlatkérő köteles a Kbt. 71. §-a szerint hiánypótlási felhívást küldeni az ajánlattevőnek."A jogorvoslati fórum álláspontja értelmében a jogalkotó a fenti két esetkört az alapján különítette el egymástól, hogy a felhívott ajánlattevőnek mi volt a szándéka a közbeszerzési eljárás e stádiumában: folytatni kívánja-e még azt, és meg kívánta-e kötni a szerződést, vagy pedig már elállt volna tőle. "Nyilvánvaló, hogy ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás egy pontjának már eleget tett, azaz egy igazolást már benyújtott, akkor már kifejezte azt, hogy meg kívánja nyerni az eljárást. Ez utóbbi szándék hiányában az ajánlattevőnek már nem állna érdekében egy igazolást sem benyújtani. Emiatt rendelkezett a jogalkotó akként – a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdeket, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülését szolgálva -, hogy nem terheli a közbeszerzési eljárást egy felesleges hiánypótlási eljárással, mivel a Kbt. 69. § (5) bekezdése hiányában a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján azt az ajánlatkérőnek le kéne folytatnia."A másik esetben a jogalkotó nem akarta elvenni az eljárás megnyerésének a lehetőségét a szerződés teljesítésére rátermett ajánlattevőtől amiatt, mert az összes, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti dokumentum közül nem nyújtott be mindent. Ezek szerint a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése szerint azért is helye van hiánypótlásnak, mert a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok rendeltetése mind független a közbeszerzési versenytől: az ajánlattevő jogi, gazdasági és pénzügyi helyzetét, szerződésteljesítési rátermettségét mutatják be az ajánlatkérőnek, és ezért a hiánypótlásuk sem befolyásolná a versenyt. [Kivétel ez alól a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eset, de a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja szerint […]