Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása


Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. augusztus 5-én (245. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4549

[…] tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;– a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;– a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;– az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy– megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét – a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben jelzett előminősítés helyett a fentiekben a részvételi szakasszal induló eljárásokat soroltuk fel, melyek közül a meghívásosban nem lehet tárgyalni, míg a tárgyalásos forma esetében igen. Felvetődik ugyanakkor a lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne hirdetményes, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezzen. Ebben az esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját szigorúbban kell meghatározni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatósághoz is el kell juttatni a felhívást, melyet a Hatóság határozata minősít, azaz nem az ajánlatkérő dönti el, hogy jogszerű-e a jogalap az adott eljárás választásakor. Ha az első eljárás eredménytelen – ahogyan a kérdező ezt jelzi -, úgy az alábbi jogalapok jöhetnek szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha– a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk – adott esetben hiánypótlást követően – megfelelt az előírt formai követelményeknek;– a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.