Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása


Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. augusztus 5-én (245. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4554

[…] árazott költségvetés benyújtását kellett volna elrendelnie az ajánlattevő felé. Fentiek értelmében az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy a részletes költségvetés egyáltalán nem került benyújtásra. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező által ismertetett adatok nem feleltek meg az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés részletességének: a nettó egységárak megadása nem minősül részletes költségvetésnek, és az alapadatokból az ajánlatkérőnek nem feladata a szükséges számítások elvégzése, illetve a vonatkozó áfakulcs megállapítása.A kérelmező ugyanakkor úgy gondolta, hogy a tartalom vonatkozásában az egzakt követelmény csak és kizárólag az volt, hogy a felolvasólapon az értéket az adott rész vonatkozásában meg kellett adni (ez nem vitatottan teljesült), és szakmai ajánlatot kellett csatolni egy részletesköltségvetés-tartalommal további megkötés nélkül, ami ugyancsak teljesült. Az ajánlattevő nem az ajánlott mintát használta, de nem vitatottan valamennyi elem esetében megadta a nettó egységárat, valamint megadta a részajánlat nettó ajánlati árát is.Az nem volt vitatott, hogy a kérelmező szakmai ajánlatként ismertette az általa megajánlott termékek műszaki paramétereit, gyártót, származási helyet, valamint a termék nettó darabárát és a termék darabszámát. A szakmai ajánlat tartalmazta továbbá a nettó összárat, ami a felolvasólapon értékelés alá vont nettó összárral megegyező volt.Ehhez képest a Közbeszerzési Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatban szereplő adattartalomra tekintettel nem zárható ki a hiánypótlás lehetősége, mivel az egyrészt az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával egyszerű matematikai műveletek elvégzésével képzett adatok pótlására irányulna, másrészt az egyetlen hiányzó alapadat (áfakulcs) nem a kérelmező megajánlása, hanem törvényben szabályozott. Tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a hiánypótlással a kérelmező ne tudja érdemben módosítani a szakmai ajánlatát, így a hiba nem minősíthető jelentősnek.A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és elmulasztotta a hiánypótlás elrendelésének kötelezettségét. Kitért arra, hogy Döntőbizottság döntése meghozatalakor nem tekinthet el attól a ténytől sem, hogy az árrészletező funkciója az, hogy tartalmazza a kérelmező kereskedelmi ajánlatát, ami jelen esetben az ajánlatban szerepelt, de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.