Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén


Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. augusztus 5-én (245. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4555

[…] eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.Előbbiekhez képest félreérthetően másként fogalmaz a 143. § (3) bekezdésében a jogszabály, amikor kötelező megszüntetést ír elő, de csak olyan határidővel, hogy feladata ellátásáról gondoskodni tudjon.A fentiekben hivatkozott 143. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha– a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;– a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben, vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel – a) és b) pontok.A fenti három példát azért volt érdemes áttekinteni, mert egy megszüntetési lehetőség – (1) bekezdés -, majd egy megszüntetési kötelezettség – (2) bekezdés – mellett egy olyan megszüntetési kötelezettséget tartalmaz a jogszabály – (3) bekezdés -, ahol kifejezetten időt hagy arra, hogy az ajánlatkérő a feladat ellátásáról gondoskodni tudjon. Akár úgy is gondolhatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy a (2) bekezdés esetében viszont azonnali hatállyal köteles felmondani az ajánlatkérő a szerződést. Azonban ez utóbbit a jogszabály nem tartalmazza, sőt, valójában, amint az ajánlatkérő saját maga hozza létre a rendkívüli sürgősségre részben okot adó helyzetet, önmaga zárja ki annak lehetőségét, hogy előre nem látható legyen a rendkívüli helyzetben azonnal hatállyal felmondott szerződés következtében előálló helyzet.Ennek megfelelően véleményünk szerint a Kbt. 143. § (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazása során nem érthető úgy a szabály, mely szerint az ajánlatkérő azonnali, rendkívüli felmondással történő szerződésmegszüntetése egyben megalapozná a rendkívüli sürgősséget is, hiszen saját döntéséből adódik a későbbiekben feladata ellátatlansága.A rendkívüli sürgősség jogalapja az alábbi feltételek esetében alkalmazható:A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.Mivel a megszüntetés esetében előre látható a következmény, azaz a feladat ellátásának hiánya, így mivel maga az ajánlatkérő idézte azt elő, a rendkívüli sürgősség jogalapja nem állhat fenn még akkor sem, ha erre a Kbt. értelmében köteles volt. Ennek az az oka, hogy a Kbt. nem írja elő a rendkívüli felmondás alkalmazását még a 143. § (2) bekezdésében sem.Hasonló következtetésre jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 199/2020. számú ügyben. Véleménye szerint a jogutódlás, szerződésben lévő esetleges jogszerűtlen kitételek olyan körülmények, amelyek az ajánlatkérő által a fennálló szerződéses jogviszony rendes, illetve rendkívüli felmondása útján kezelhetők, mint ahogy a minőségi problémák esetére is lehet megoldás a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem csak rendkívüli felmondással lett volna megoldható. Kifejezetten utal továbbá arra a tényre, hogy az ajánlatkérő döntése vezetett el a korábbi szolgáltatóval való szerződéses kapcsolat megszűnéséhez, ami később a rendkívüli sürgősség jogalapja megdőlésének egyik legfontosabb oka lesz.Mivel ez az ügy is jogutódlással kapcsolatos, így lényeges, hogy a jogorvoslati fórum külön foglalkozik azzal, hogy magát a jogutódlási problémát is ismerte az ajánlatkérő hosszú ideje, továbbá hogy a szerződés lehetőséget adott a rendes felmondásra is.A Döntőbizottság kiemeli, hogy a csatolt iratok és nyilatkozatok alapján az ajánlatkérő valamennyi olyan körülményről, amelyet a korábbi szerződése érvénytelensége megállapítása alapjául előadott, a 6. számú szerződésmódosítás óta tudomással bírt. Ismert volt számára, hogy az eredeti szerződés hatálya feltételezhetően jogszerűtlenül került meghosszabbításra (meghosszabbodásra), […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.