Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. szeptember 9-én (246. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4572

[…] Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik (...) – 1. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.A Kbt. klasszikus alanyi hatálya pedig az alábbiak szerint szól:A közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:– a minisztérium,– a kormány által kijelölt központi beszerző szerv,– az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,– a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,– az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza – 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai.A Kbt. egyértelműen utal a költségvetési szervekre, közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó – 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytató, és közvetlenül vagy közvetetten nem az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyása alatt álló, vagy többségi részben finanszírozott szervezet esetében merül fel. A kormányrendelet ugyanis olyan gazdasági társaságra utal, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik. A közjogi szervezeti meghatározás helyett a definíció nem igényli a többségi finanszírozást vagy meghatározó befolyást a közvetett tulajdonlás esetében. Így akár olyan ipari-kereskedelmi jellegű tevékenységet végző szervezet is a kormányrendelet hatálya alá kerül, és egyben VBÜ-kötelezetté válik, amelynek egyébként nincs közbeszerzési kötelezettsége.Ugyanez a helyzet a Vbt. vonatkozásában, ahol az alanyi hatály nagymértékben hasonlít a Kbt. klasszikus alanyi hatályához az alábbiak szerint:A Vbt. alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:– a minisztérium,– az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,– a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja szerinti jogi személyek,– az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása […]