Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban


Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. október 14-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4576

[…] ajánlattevő.Külön kitér az útmutató arra az esetre, hogy amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre – azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felhíváson túl – nem vonható be az eljárásba. Az előbbiekben az egyszakaszos eljárásban azért mertünk ennél liberálisabb álláspontot képviselni, mert egyszakaszos eljárás esetében nem ennyire szigorúak az új kapacitást biztosító bevonásának korlátai.A Kbt. 71. §-a nem tartalmazza azt a tilalmi szabályt, miszerint új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében nem lehetséges. Ugyanakkor az ajánlatkérői oldalon az új gazdasági szereplő bemutatásával járó újabb hiányok feltárása megnövelheti az eljárások időigényét. Ezt a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntheti el, hiszen a közbeszerzési dokumentumokban maga rendelkezhet arról, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők vonatkozásában kizárja a hiánypótlást, vagy az általa meghatározott korlátozással biztosítja azt.Ha az ajánlatkérő nem él a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerinti kizárási vagy korlátozási lehetőséggel, abban az esetben folytatnia kell a hiánypótlást.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek a célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz alapján alkalmasnak minősített jelentkezőknek küldheti meg az ajánlattételi felhívást, tehát ebben a tekintetben új gazdasági szereplő nem vonható be ajánlattételi szakaszban. A Kbt. 84. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghívásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkét – ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.