Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában
Kérdés
Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. június 16-án (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4722
[…] határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől – így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is – mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. június 16-án (255. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4722
[…] határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől – így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is – mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
