Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában


Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. július 14-én (256. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4745

[…] aránytalanul alacsonynak vélt összegre nézve kér felvilágosítást, vagyis arra kérdez rá, hogy miként tudja az ajánlattevő a terméket alacsonyabb áron megajánlani, mint amely áron beszerzi. Visszatérítési kedvezmény esetén ugyanis ilyen látszat keletkezhet, így joggal vetődik fel az aránytalanul alacsony ár gyanúja.Ezt követően, amikor az ajánlattevő az alacsony ár okát egy másik piaci szereplőtől kapott szokatlan mértékű és visszatérítés formájában nyújtott egyedi kedvezményben jelöli meg, de ezt az információt egyúttal üzleti titoknak is nyilvánítja, az ajánlatkérő második lépésként hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelyben jellemzően az üzleti titokká nyilvánítás indokolásának megfelelő kiegészítését kéri azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, úgy az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés fb) pontja szerint érvénytelen. Probléma ugyanis, hogy az üzleti titokká minősítés az ajánlattevők részéről még mindig gyakran az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A hiánypótlási felhívás ilyenkor általában úgy szól, hogy az ajánlattevő támassza alá részletesen, hogy az üzleti titokká nyilvánított adatok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, így különösen azt is mutassa be, hogy miként realizálódik az érdeksérelem, milyen jellegű vagy mekkora kárt szenvedne el az ajánlattevő, továbbá térjen ki arra is, hogy az információk konkurens gazdasági szereplők birtokába jutása a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátrányt eredményezne. Az ajánlatkérők utalni szoktak arra, hogy az üzleti titokká minősítés akár fel is oldható a hiánypótlási eljárás keretében, és az ajánlattevők nemritkán élnek is ezzel a lehetőséggel az érvénytelenítési kockázat jelentős volta miatt.A fentiekben vázolt konfliktus feloldásához a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai nyújthatnak "zsinórmérték"-et. Ezek tükrében az ismertetett tartalmú ajánlatkérői felhívás helytállónak és jogszerűnek tekinthető, vagyis azt kell megvizsgálni, hogy az indokolással szemben támasztott szigorú követelmények tükrében a gyártó által visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény mikor minősülhet üzleti titoknak a közbeszerzési eljárásban, mit kell ehhez az ajánlattevőnek igazolnia és alátámasztania.A döntőbizottsági esetjog alapján hivatkozási alap lehet például, ha a harmadik személlyel (gyártóval) kötött szerződés maga ír elő szigorú titoktartási kötelezettséget […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.